A Láng Leányai leszálltak lovukról és kivonták fegyvereiket.
"A Szinódus üdvözletét küldi, Atyám," mondta Thyra, miközben Tristan felé haladt.
"Valóban? Csak a Papnő.."
"Védelmező," vágott közbe a Gyász Lángja, majd felemelte kardját, "A Láng Védelmezője."
Tristan nehezen maradt meg a talpán, miután alig tudta elhárítani Thyra varázstámadását. A menekültek elszörnyedve nézték a vérrel borított köntösét.
"Védelmező." Vér folyt le az arcán."Csupán az ő parancsa miatt vagy itt. Nem vagyok annyira balga, hogy ne ismerném a megvetést amit irántam táplál."
"Ez esetben, a dolgok egyszerűbbek." A többi Leány a csatamágusuk köré gyűlt.
"Nézz körül, Gyász Lángja." Tristan a meniták karavánjára mutatott. "Nincs veled vitám, és néked sem kéne legyen velem. Nem kívánok rosszat a Protektorátusnak."
"Csupán azért szolgálok, hogy védelmezzek és utat mutassak. Ezek a hívek, akik hontalanná váltak és nincs otthonuk, sem templomuk, akik ilyen messzire utaztak, akik előtt az út nagy része hátravan, ők követnek, és meg is előznek engem az új földek felé vezető úton, a Teremtő fénye alatt."
"Ha életemet vennéd, nem tudok a kardjainak ellenállni. Viszont akkor a válladra kell vedd ezen népek sorsának terhét, valamint a vezetést a kihívások tengerén, amikkel találkozni fognak itt vagy az új országban."
"Ezt a terhet én örömmel viselem, nem azért mert ezt szeretném, hanem mert úgy érzem ez a helyes."
Tristan a másik csatamágusra nézett.
"Túl sokat nézel ki belőlem, és még többet önmagadból. Ezek az emberek tartoznak a vezetésed alá, hanem a Szinódus és a Főpap alá akit megválasztanak."
"A Főpap? Szeretnéd a Láng Védelmezőjét főpappá szentelni, ugye?"
"Elég! Nincs jogod ítélkezni."
Ám Thyra előretörését megállították a tengerészek és mások, akik Tristant követték, és tőle várták az útmutatást.
A Láng Leányai felemelték a fegyvereiket, de tanácstalanok maradtak, miközben egyre több ember tömörült a pap köré, elhatározás sütött minden tekintetből.
"Tristant Durant nem a vezetőnk," szólt Justine.
"Saját akaratunból követjük." A hangja egyre szilárdabbá vált. "Tőlünk nem kér mást, csak bizalmat a Teremtőben és hogy egymást bátorítsuk és erősítsük a hitünket. Ahova ő megy, mi követjük, még ha az az Ember Városa is. (túlvilág )"
***
A seneschal Kreoss felé tartott, figyelve arra hogy egyenletesen lépkedjen. Csak annyira állt meg, hogy tisztelegjen a rangidős testőrségnek akik az Intercessorral voltak.
"Elvesztetted a nyomát, ugye?" Senki sem tudta volna eltéveszteni a Kreoss maszkja mögül előtörő veszélyes hangnemet.
Bár meg tudta állni hogy ne mocorogjon, a seneschal ennek ellenére ideges volt.
"Attól tartok." tudta végül kimondani.
"Merre?"
"Az utolsó ismert tartózkodási helye a Klokhor Erőd volt. Próbáltuk nyugat felé követni, de úgy tűnik hogy végül körbefordult és bemerészkedett a Vérkő Sivatagba."
"És mire erre rájöttél, már túl késő volt. Akár már Alchiere-ben is lehet már, ha tőled függne."
A Seneschal nem válaszolt. Helyette, próbált nem túl gyorsan elmasírozni, miután elküldték. Az Exemplar lovagrend első lovagja nézte ahogy távozik.
Miután a seneschal mögött becsukták az ajtókat, Kreoss a többi vezető Exemplar lovaghoz fordult.
"Nem tékozolhatunk túl sok időt ennek a renegátnak a levadászására. A Protektorátus jövőjét kell megterveznünk és el kell döntsük, hogy mi legyen az Északi Keresztes Hadjárattal."
"A munkák, legyen az itt vagy ott, nagy veszélyben van, főleg az árulóink balgasága és az eretnekek próbálkozásai által."
"Tudod hogy veled vagyok, de a Szinódus--," mennydörögte Reznik, a Korok Haragja, a súlyos maszkja mögül.
“They have torn themselves apart with their corruption and seem bent on taking the Protectorate with them. An inability to unanimously condemn the renegade is merely a symptom. Those loyal among them know the Synod is nothing but a backroom without purpose.”
"Azok önmagukat tépték szét a korruptságukkal, és úgy tűnik minden áron magukkal akarják rántani a Protektorátust is. Az, hogy nem tudták egyhangúan elítélni a renegátot, csupán az egyik tünet. Azok akik még hűek hozzánk közülük, tudják, hogy a Szinódus nem már mint egy hátsó terem, valódi cél nélkül."
"Le kell rombolni, majd újraépíteni, hogy a Teremtő és a hívek előtti becsülete helyreálljon."
Minden jelenlévő egyetértően bólintott.
"És mi legyen Tristannal?" kérdezte Cyrenia.
Hogy mi legyen a pappal, Kreoss sem tudta biztosan. És a hozzáállásából következtetve, a Korok Haragja sem.
***
Utoljára visszatekintve Thyra-ra és a kikötőre, Tristan föllépett a kikötőhídra és követte Justinet a kereskedő hajó fedélzetére.
Ezen utolsó hajó előtt, egy valódi armada alakult mindenféle méretű és fajtájú hajóból, és útra indultak délnek.
Tudta hogy csak előre tekinthet, de túl sok minden történt azon a földön amit most maga mögött fog hagyni. A papságban való tagsága, Imer védelmében betöltött szerepe, az Egyházvezető halála, és a nemzet szétszakadása, amit a valódi otthonának akart hívni.
Nem tudta megállni, hogy ne tekintsen vissza Immorenre, a Protektorátusra, Cygnarra, Llael-re,...mindenre.
Ám nem fog mégsem gyászolni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése