MK4 Háttér - F001 - Zsoldosok

 Zsoldosok

Nyugat Immoren zsoldos hagyományai réges-régiek. Számtalan századon keresztül, szabadúszó katonák  gyűltek össze tavasszal a hadjárat évad kezdetén, néha ugyanazon az oldalon harcolva, néha egymással ellen, a szerződésük szerint. Veszélyes élet volt ez, sok vérrontással és változó hűséggel, amit csak a fizetőmester pénze billentett egyensúlyba.

A dolgok idővel változtak viszont, és a zsoldosok élete sem az ami egykor volt. A nemzetállamok nagy és hivatásos hadseregei felemelkedésével megváltozott a háború képe a Vas Királyságokban. Kevesebb sok főnek kenyeret adó zsoldos kompánia van, és kevesebb a megbízó is, ki a szolgálataikért fizetne.

A zsoldosok szerepe is gyökeresen megváltozott. A mai idők zsoldosai jellemzően inkább egyszemélyes, nagy szaktudású egyének, kik képességei és tudása messze meghaladják az átlag katonáét. Kevesen tevékenykednek hivatalos szerződéssel, és a szolgálati idejük is jellemzően rövid.

Miközben a megosztott hűség állandó, minden zsoldos a saját okai miatt harcol. Egyeseket a kapzsiság vagy bosszú vezérel, másokat mély kötelességtudat. Mások egyszerűen nyughatatlanok és nem ismernek más életet. Vannak olyanok is, akiket adósságok és kétségbeesés láncai kötnek a szolgálathoz, vagy olyanok akiket még ennél is sötétebb erők mozgatnak. Egyesek még csak el sem fogadnak pénzbeli fizettséget, helyette sokkal elvontabb dolgokat kérnek bérként. Az egyetlen összekötő tényező köztük a küldetéstudásuk és a végleges hűség hiánya ami egyébként meghatározna a sorsukat.

Maulgreth, a hús-vér pestis

A neve elveszett az emlékezetnek az Orgoth kisöprés során, amikor a legyőzött sereg megpróbálta lerombolni jelenlétük minden nyomát, egészen a zord templomaik utolsó kövéig és magasló obszidián erődeikig. Évszázadokon át, Maulgreth, ki egykor a leghatalmasabb Orgoth hadukat egyiket volt, várakozott, mérhetetlen dühét csupán az elhagyatott sírboltja csendje tudta magába zárni. Most kiszabadulva a hosszú elzárásából, és a szinte névtelenségből a hadboszorkányok által, kik az új Orgoth sereggel érkeztek, a haláltalan Maulgreth újra felemelkedett, hogy megfojtsa az emberiséget és porrá zúzzon minden ellenállást. Bár már nem teljesen Orgoth és nem is teljsesen a halál megtestesülése, Maulgreth most önálló hadúrként cselekszik, néha a honfitársait segítve, néha pedig szövetségbe bocsátkozik Nyrro kultusza legaljasabb lidérceivel. 

102822-es rab

A nő aki már csak a rabsorszáma szerint ismert, mivel minden régebbi bejegyzés odaveszett a mostani háborúk során, arra ítéltetett, hogy a Khadori Birodalmat szolgálja Doom Reaverként, vezeklésül a bűnökért amiket még a Téli Gárdában követett el. Idővel, 102822 nagyon ritka erőt mutatott az elátkozott karddal szemben amit hordott, lehetővé téve neki, hogy kibújjon a Szürkemágus felügyelők irányítása alól. Ennek köszönhetően, 102822 meg tudott szökni a llaeli frontról, ahol halála már szinte biztos lett volna egy értelmetlen roham során. Átszökve az Ios-i határvonalon, Retribution fogságba esett, kik ki tudták használni az élő fegyvert, amivé 102822 immár vált. Az Orgoth visszatértével, újra visszaengedték Khador országaiba, ahol magányosan vadászik az ellenségre, halált és káoszt szórva bárhol, ahol felbukkan.

Eilish Garrity, a Sötét Áruló

Miután elboltolta a lelkét a Nonokrion Rend infernáljaival hatalomért cserébe, Eilish Garrity elkezdte megbánni az üzletet az infernálok veresége után. Bár a tartozása hatalmas volt a csökkent hatalmú Rend felé, Eilish az Orgoth érkezését a végső lehetőségként látja, hogy változtasson sorsán. A romlott, hatalomvágyú arkanista megidézett a lelke mélyéről egy sötét erőt és a felkereste a hódítókat egy szentségtörő ajánlattal, keresve a kapcsolatot az ő saját infernál uraikkal. Egy okkult zseni gyáva tette során, Eilish hűséget esküdött a Fellgoeth  infernáloknak, megígérve, hogy ügynökük lesz Caenen és az Orgothot szolgálja a hódításuk során. Most kettős ügynökként tevékenykedik, hogy eltérítse az immori erőfeszítéseket, de még mindig ápolja a kapcsolatait a cygnari társadalomban. Néha az immoriak szolgálatában cselekszik, hogy elkerülje a lebukást, vagyis az Orgothok ezt hiszik, de a valóság az, hogy a szemfüles arkanista nyíltan tartja a lehetőségeit, ha esetleg a hadiszerencse az új urai ellen fordulna. 

Eiryss, a Bosszúállás Árnyéka

Eiryss a Bosszúállás ügynökei egyike volt Ios-on kívül, amikor a Porladás megtizedelte a hazáját. Félretéve a régi fanatizmusát, Eiryss pragmatikusan a még élő Ios-iak védelmének szentelte magát. A lidérceket mély gyanakvással szemlélve, beosont Ios-ba és visszaszerezte Voass-t, Nyssor Tél Atya kardját, Scyrah lerombolt szentélyéből, ahol egy elveszett kor ereklyéjeként vigyázták. Idővel, majd az Orgoth érkezésével, Eiryss félretette a régi gyülöletét és gyanakvását, helyette szövetségeseket keresett Cygnarban és az Iosbeli lidércek közt, hogy megóvhassa a népét a közelgő vihartól.

Alexia, Az Átkozottak Királynője

Túlélte az őrületet, démoni megszállást, és számtalan veszélyt, mióta először kézbe vette az elátkozott Boszorkánypengét. Alexia valóban az elátkozottak királynőjévé vált. A penge, miről azt beszélik, hogy ugyanazok a Fellgoth infernálok kovácsolták mint akiket az Orgothok imádnak, már régóta elcsendesült az irányítása alatt. Miután magába szívta a Nonokrion infernálok esszenciáját a Szüret során, Alexia az erejét a Boszorkánypenge ellen fordította, teljesen a hatalmába kerítve a kardot. Most, a démoni fegyver egyelen uraként, Alexia felveszi a harcot a világ szörnyűségei ellen, keresve, hogy hol tudja megvédeni az élőket a Külső Verem lakóitól.

Damien Korovnik, Koldunmester

Miután elmenekült Korskból Ayn Vanar Szürkemágus pogromja során, Damien Korovnik Koldunmester Orgoth fogságban találta magát az invázió kezdetén. Most alantas szolgálatba kényszerítve, Korovnik szomjazza a szabadságot és a visszatérést a honfitársai közé, még ha ez a biztos halálát is jelentené.

Bár a volt Szürkemágus az Orgoth hadtest szolgálatában harcol, várja a napot, amikor lecsaphat az új uraira és megmentse a régi önmaga egy töredékét, mielőtt a végső ítéletre kerül sor. 

Warmachine MKIV szabályok - 12 - Mozgás, futás, rohamok, egység rohamok

Modellek aktiválása

Amikor egy modell aktivál, az aktivációját felosztjuk Normál Mozgásra és a Harci Cselekedetre. A modell meg kell tegye a Normál Mozgását mielőtt rátérhetne a Harci Cselekedetére.

Független modellek aktiválása

A független modellek egyenként aktiválnak. Csak egy független modell aktiválhat egyszerre. A modell megteszi a Normál Mozgását, ha nem áldozta az előzőleg föl. Ezután, miután a Normál Mozgás kidolgozásra került, kidolgozza a Harci Cselekedetét. Miután elvégezte a Harci Cselekedetét, a modell befejezi az aktivációját. Az aktív modellnek végeznie kell az aktivációjával, mielőtt egy másik modell vagy egység aktiválni tudna.

Egységek aktiválása

A bakák nem egyenként aktiválnak. Helyette, az egész egység egyszerre aktivál. Miután kidolgoztuk az egység Normál Mozgását, minden baka megteszi a Harci Cselekedetét. Miután az egységtagok elkezdik kidolgozni a Harci Cselekedetüket, egy baka Harci cselekedete nem kezdődhet el mielőtt az előző társáé teljesen ki nem lett dolgozva. Mint a független modellek esetén, az egység be kell fejezze az aktivációját, mielőtt egy másik modell vagy egység aktiválni tudna.

Normál Mozgás és Harci Cselekedet feláldozása

 Egyes szabáyok megkövetelik, hogy egy modell feláldozza a Normál Mozgását vagy Harci Cselekedetét, vagy lehetővé teszik neki ezt önkéntesen, valami pozitív hatás kiváltására.

Amikor egy modell önkéntesen feláldozza a Normál Mozgását vagy Harci Cselekedetét, dolgozzuk ki azokat a hatásokat amiket ez kivált.

Egy modell nem tudja önkéntesen feláldozni a Normál Mozgását vagy Harci Cselekedetét, ha kötelezve is van ezek feladására, valamint egy modell nem képes több hatás kiváltására feláldozni ezeket.

Mozgás

Egy modell aktivációjának első része a Normál Mozgás. Általánosságban a modellek csak az aktivációjuk ezen részén mozognak, bár különleges szabályok lehetővé teszik nekik máskor is a mozgást.

Az Advance, haladás arra vonatkozik, ha egy modell a saját akaratából mozog és nem olyan kényszerítő hatások nyomán mint a tolások vagy lökések. Minden mérést a mozgó modell legelső pontjától mérjünk. A modell elmozdulását úgy mérjük, hogy a talpa legelső pontja elmozdulását mérjük. Az elmozdulás mértéke abszolút értékben számolandó. Egy modell talpa nem haladhat át más modell talpán haladás közben. Ez azt jelenti, hogy ha egy rés túl szűk ahhoz, hogy egy másik modell talpta átférjen rajta, az a modell nem mozoghat ott át.

Egység mozgás

Amikor egy egység a Normál Mozgása során mozog, legyen az Haladás, Futás, vagy Roham, válasszunk ki egy bakát, amelyik mozogni fog. Az egység mozgás szabályai csak akkor vannak érvényben, amikor az egység a Normál Mozgása alatt mozog, és semmilyen más mozgásra nem vonatkozik, például a Reposition mozgás.

Miután meghatároztuk ennek a modellnek a mozgását, helyezzük (place) a maradék egység tagokat 2"-en belül tőle. A modellek egymás után helyeződnek el és nem egyszerre. Ezeket a modelleket úgy kell lehelyezni, hogy lássák azt az egység tagot aki mozgott. Azok a modellek akiken olyan hatás van ami megakadályozza a mozgásukat ugyanúgy áthelyezésre kerülnek, de fel kell áldozzák a Harci Cselekedetüket ebben az aktivációban és nem támadhatnak ebben az aktivációban. Azok a bakák, akiket nem tudunk 2"-en belül lehelyezni a mozgó modelltől, megsemmisülnek.

Példa : 

A köre során Allyn aktiválja és halad a Stormblade Legionaire egységgel a Normál Mozgásuk során. Az egység SPD6-val rendelkezik, így Allyn elmozgatha az egyik bakát 6"-et. Ezután lehelyezi a maradék négy modellt a mozgó modelltől 2"-re és egymás látómezejébe.

Ha a mozgás során a mozgó modell megsemmisül vagy eltávolítják a játékból mielőtt a több bakát elhelyeztük volna, az irányító játékos kiválaszthat egy másik modellt és elkezdheti vele ugyanezt a mozgást, és ekkor bármilyen mozgás fajtát választhat a mozgásához.

Amikor a modellek bármi más alkalommal mozognak, a modelleket egyenként mozgatjuk és mérjük.

Példa:

Amikor egy Orgoth Ulkor Mozsaras egység tesz egy teljes haladást az egység normál mozgása során, csupán egy modell mozog az egységből, és a többiek 2"-en belül lehelyezésre kerülnek. Az Ulkor Mozsarasok rendelkeznek a Reposition [3"] különleges szabállyal, ami lehetővé teszi az egységnek, hogy haladjanak 3"-et az egység aktivációja végén. Mivel ez a mozgás nem az egység Normál Mozgása része, minden modell az egységben függetlenül mozog a többitől.

Normál Mozgás

Amikor egy egység, vagy független modell megteszi a Normál Mozgását, az alábbi lehetőségek közül választhat.

- Feláldozza a Normál Mozgását

- Célzás

- Teljes haladás (séta)

- Futás

- Roham

Ezen túl, egyes modellek tehetnek egy olyan Erő Támadást ami magába foglalja a Normál Mozgást és a Harci Cselekedetüket is, mint a slam vagy trample Erő Támadások.

Normál Mozgás feláldozása

Célzás

A modell vagy egység Normál Mozgása véget ér. A modell vagy egység aktivációjának maradékára minden érintett modell +2-őt kap az összes Távolsági Támadó Dobásra amit tesz. A modellek nem kapják meg a bónusz, ha le vannak kötve közelharcban.

Teljes Haladás

A modell vagy egység halad az aktuális SPD értékéig, colban mérve.

Futás

A modell vagy egység haladást tesz az aktuális SPD +5" értékéig. 

Amikor egy modell futásra használja a Normál Mozgását, haladás előtt föl kell áldozza a Harci Cselekedetét, és az aktivációja véget ér, amit végez a futás mozgással. Egy modell nem tud varázsolni, vagy bármikor használható képességet használni a futása végén. Ha egy modell nem tud futni egy hatás miatt és fel kell használnia a Normál Mozgását futáshoz, helyette feláldozza a Harci Cselekedetét és egy teljes haladást teszt, majd az aktivációja véget ér.

Egyes modelleknek különleges követelményei vannak a futáshoz :

- Egy harci gólem el kell költsön 1 fókuszpontot, hogy a Normál Mozgása során fusson

- Egy harci szörnyet hergelni kell, hogy fusson a Normál Mozgása során (1 fury )

Futás és aktiváció végi mozgás

Jegyezzük itt meg, hogy mivel egy futó modell, vagy egy rohamát elrontó modell aktivációja azonnal véget ér, azok nem részesülhetnek az aktiváció végi mozgásból, mint pl a Reposition.

Roham

A modell vagy egység közelharcba rohan egy célponttal és a lendületét kihasználva erősebb első ütést ad le.

Egy modell aminek nincs közelharci fegyvere, nem rohamozhat.

Roham irányok

A képen szemléltetett útvonalak bármelyike elviszi a Fosztogatót a célpontjával, egy Courserrel,közelharcba.

A piros rész szemlélteti a Fosztogató közelharci távját.

Egy modell amelyik feláldozza a Harci Cselekményét, nem használhatja a Normál Mozgását rohamra abban az aktivációban. Egy modell nem rohamozhat szövetséges, baráti modellt.

Egy modell nem rohamozhat amíg le van kötve közelharcban.

Független modellek rohamai

Amikor egy független modell rohamozik, kezdjük a roham célpont megnevezésével, mielőtt elmozdítanánk a figurát. Egy modellnek a látómezejében kell legyen az ellenséges modell a rohamhoz. Miután bejelentettük a rohamot, a rohamozó modell az aktuális SPD+3"-et mozoghat egyenes vonalban, bármilyen irányban ami közelharci távba hozná az célpontjával, figyelmen kívül hagyva a terepet, távolságot vagy más modelleket.

A rohamozó modell nem szakíthatja meg önszántából a mozgását, amíg a célpontja be nem kerül a közelharci távjába, de attól a ponttól fogva, bármikor megállíthatja a mozgását.

Miután a rohamozó modell elérte a célpontját a közelharci távjával, utána muszáj neki bent tartani a célpontját a közelharci távjában. A rohamozó modell megáll, ha megérint egy modellt, egy akadályt, egy épületet, vagy ha lökés, taszítás, dobás áldozata lesz, vagy áthelyezik a roham mozgása során. Ha egy modell megérint egy másik modellt, akadályt vagy épületet, de áthaladhat rajtuk valamilyen oknál fogva ( különleges szabály folytán ), akkor a mozgása nem áll meg, de még így is érintésnek számít a találkozásuk.

Egy rohamozó modell, ha a roham célpontja benne van a közelharci távjában a mozgása végén, sikeres rohamot hajtott végre. A rohamozó modell köteles a Harci Cselekedetén belül az első kezdő közelharci támadását vagy egy különleges támadást leadni.

A rohamozó modell első közelharci támadása a rohammozgása végeztével köteles a roham célpontját célozza. Ha a rohamozó modell legalább 3"-et megtett, az első támadása a közelharci fegyverével a roham célpontjára roham támadás. Ha a támadás talál, a sebzés dobás automatikus boostolt (+1 kocka). Miután befejezte a rohamtámadását, a modell a szokásos szerint végez a Harci Cselekedete maradékával.

Ha a rohamozó modell kevesebb mint 3"-et mozgott, a közelharci fegyverével tett első támadása nem roham támadás. Ezt a támadást viszont ugyanúgy a roham célpontja ellen kell leadni.

Ha a rohamozó modell a mozgását úgy végzi, hogy a célpontja nincs a közelharci távjában, egy rontott rohamot végzett. Ha egy modell az aktivációja során rontott rohamot csinál, az aktivációja azonnal véget ér.

Egyes modelleknek különleges feltételeik vannak a rohamozáshoz :

- Egy harci gólem el kell költsön egy pont fókuszt, hogy a Normál Mozgása során rohamozzon.

- Egy harci szörnyet hergelni kell, hogy a Normál Mozgása során rohamozzon.

Ha a rohamozó modell nem rontotta el a rohamát és mégsem teheti meg az első közelharci támadását a rohamcélpontja ellen, megteheti az első közelharci támadását egy másik távban lévő modell ellen. Ez esetben, ez az első közelharci támadás nem automatikusan boostolt.

Egy modell azt rohamozhatja, amit lát

A modellnek csupán látnia kell a célponját, hogy megrohamozhassa, még akkor is ha vannak olyan körülmények, ami miatt a roham nem sikerül. A következők mindegyike szabályos roham, még akkor is ha a támadó nem érte el a célpontját.

Roham példa 1:

A Fosztogató (1) model rohama Anson Wolfe ezredes ellen akadályozva van, mivel a Fosztogató talpa nem fér át a Stormblade légiósok között. ( 3 és 4 )

Roham példa 2:

A roham meghiúsul a nehéz terep miatt.

Bár a Fosztogató (1) modell rohamját nem állítja meg a nehéz terep, a tereppel való érintkezés során -2 SPD-t szenved el, és úgy végzi a mozgását, hogy a célpontja nincs a közelharci távjában.

Roham példa 3:

A roham célpontja kívül esik a rohamtávon.

Egységrohamok

Amikor egy egység rohamozik a Normál Mozgása során, válassz ki egy nem lekötött modellt és mozgasd azt úgy ahogy az egység mozgatásban le van írva. Jelentsük be a rohamot és annak a célpontját, mielőtt a modellt mozgatjuk. Ennek a modellnek szüksége van arra, hogy lássa a roham célpontját, ahhoz, hogy a roham célpontjának kijelölhesse. Az egy egységben lévő modellek nem takarják ki egymás látómezejét.

Miután a rohamot bejelentettük, a mozgó modell megteszi az aktuális SPD + 3"-es mozgását egyenes vonalban, bármilyen szögben, ami a mozgás végén közelharcba hozza a célponttal, a terepet, a célponthoz való távot és más modelleket figyelmen kívül hagyva. A rohamozó modell mozgás közben nem tud megállni, amíg a roham célpontja be nem kerül a közelharci távjába, de miután az megtörtént, már bármikor végezhet a mozgásával. A rohamozó modell megáll ha megérint egy modell, egy akadályt, vagy épületet, vagy ha közben tolás, vagy lökés éri, eldobják vagy teleportálják a mozgása során. Ha a modell megérint egy másik modellt, egy akadályt vagy épületet, de képes áthaladni rajta valamilyen oknál fogva, akkor nem áll meg, de kiváltja az ezeknek érintésével járó hatásokat, ha vannak.

Miután a rohamozó modell végez a rohammozgásával, helyezzük a többi bakát 2"-en belül hozzá, mint a rendes mozgás során.

Ha a rohamozó modell legalább 3"-et mozgott a rohammozgása során, az első támadása amit a közelharci fegyverével tesz, amivel azt a célpontot célozza amit rohamcélpontjának jelölt és ami a rohammozgása végén a közelharci távjába hozta, rohamtámadást tesz.

Ugyanebben az egységben lévő bakák közelharci támadásai amik nem azokat a modelleket / egységeket célozzák mint amit a mozgó modell elért a rohammozgása során, nem rohamtámadások.

Jegyezzük meg, hogy egy modell ami be volt kötve az egységmozgás teleportálása előtt, fel kell áldozza a Harci Cselekedetét, hacsak vissza nem teleportál ugyanazoknak az ellenséges modelleknek a közelharci zónájába, amik előtte bekötötték. Ilyen esetben a bekötött modell első közelharci támadása nem számít rohamtámadásnak és a sebzésdobásai nem automatikusan boostoltak a roham következtében.

Kötelező rohamok

Egyes effektusok megkövetelik egy modelltől, hogy rohamozzon. Ha egy modell köteles rohamozni, de vagy nem tud, vagy nincs legális rohamcélpontja a látómezőjében, akkor aktivál, de fel kell áldozza a Normál Mozgását vagy Harci Cselekedetét.

Direkt felé, és direkt elfelé

Mozgás korlátozások

Egyes effektusok korlátozzák, hogyan mozoghat vagy haladhat egy modell. Négy fajta korlátozás létezik, amit az A és B modell példáján keresztül mutatunk be.

* Ha az A jelű modell köteles a B jelű modell felé köteles mozogni, az úgy teheti meg a mozgást, hogy a köztük lévő távolság mindig csökkenjen, vagy ugyanannyi maradjon a mozgás során.

* A az A jelű modell köteles a B jelű modell felé direktben mozogni, az úgy teheti meg a mozgást, hogy a két talpuk középpontját összekötő vonalon mozog, miközben a távolság folyamatosan csökken.

* Ha az A jelű modell köteles a B jelű modelltől elfelé mozogni, az úgy teheti meg, hogy a távolság köztük folyamatosan nő, vagy azonos marad.

*Ha az A jelű modell köteles a B jelű modelltől direktben elfelé mozogni, azt úgy teheti meg, hogy a talpaik középpontját összekötő vonalon mozog, miközben a köztük lévő távolság folyamatosan nő.

Minden esetben, ha egy modell ilyen mozgás korlátozásokkal van terhelve, megteheti, hogy feláldozza a Normál Mozgását, vagy megteheti hogy egyáltalán nem mozog.

Egy modellt egyszerre sújthatja egynél több mozgás korlátozás. Például, egy modell kötelezhető, hogy direktben mozogjon egy másik felé, és egy másiktól pedig távolódjon, ilyenkor meg kell próbálni úgy mozogni, hogy mindkettőnek eleget tegyünk. Ha egy modell nem tudja mindkettőt teljesíteni, akkor nem tud egyáltalán mozogni.

Aktiváció végi mozgás

Egyes különleges szabályok lehetővé teszik modelleknek, hogy haladjanak egy bizonyos távot az aktivációjuk végén. Ha kettő vagy több szabály is ad ilyen fajta mozgást egy modellnek, a modellt irányító játékos választ ezek közül egyet, amit alkalmazni szeretne. Ezután a mozgás kidolgozásra kerül, a szabály szerint.

MK4 Háttér - 017 - A sötétség felemelkedése 17/

 Közjáték : Vörös vadászat

Sabbreth belépett a kapun a városba, amit az immoriak Skrovenbergnek hívtak. A Vörös alkotása beborította a teret előtte. A pompás macskaköves utcák és a föléjük tornyosuló épületek lyukacsora voltak lőve, vagy egyenesen szétrombolva erősebb lőszerek által.

Andreev zászlóstól megtudta a Vörös igazi nevét, kinyerve a tudást a sikoltozó szájából, miközben felgömbölyítette a beleit a kampós pengéjével. Az utolsó szavai Ilari Borisyuk kapitány voltak.

"Borisyuk," suttogta Sabbreth, erőltetve az ajkait a furcsa szótagokkal, miközben fosztogató hullától fosztogató hulláig sétált, legtöbbjük egyetlen darab golyóval a koponyájukban, vagy torkukban. A katonáinak sikerült legyőzniük Borisyuk egyik gépét, és a Vulcar Kohómesterek már nagy érdeklődéssel vizslatták a belső felépítését hogy megtudják belőle amit csak lehet.

Borisyuk és a város védői levágták az egyik ostromtaraszkot. A kolosszális szörnyeteg szinte teljesen szétszakadt egy fegyver lövéseitől, amivel még nem találkozott. Ez egy kicsit elgondolkodtatta. A horda már bevette a várost. Ez a tény viszont nem volt bonyodalommentes. A nő elfoglalta a déli kaput, de Horruskh viszont a keleti részt. Mindkettőjük erői befelé áramlottak a városba, és a verseny elkezdődik majd köztük, melyikük gyűjt be több lelket.

"Drashak," mondta Sabbreth a fosztogató parancsnoknak, aki az utóbbi időben szinte az árnyékává vált.

"Igen, hatalmas," válaszolt az tisztelettudó hangon.

"Gyűjts egy csapatot fosztogatókból. A sebesség legyen a fő szempont."

"Azonnal," mondta Drashak és elrohant teljesíteni a parancsot.

Sabbreth előre meredt a város felé, ahol a sikolyok és a fegyverek dörgése folyamatos volt. Már ismerte Borisyuk nevét, és nemsokára bezsebeli majd a lelkét. Micsoda gyönyörű áldozat lesz majd.

A város már nagyrészt elesett, bár az északi kapu, amit csak a szárazföld felől lehetett megközelíteni, még nem volt áttörve. Oda fog Borisyuk menekülni. Sabbreth és a két Sakálja, és pár századnyi fosztogató átvágták magukat a városon, lemészárolva mindenkit aki szembeszállt velük. Kevesen próbálkoztak. Skrovenberg lakosai, a védőkkel egyetemben, javarészt már megtörtek, rettegtek, és nem akartak a harcokban részt venni.

Gyűlölte, hogy oly sok porhüvely veszített, miket feláldozhatott volna, és Horruskh biztosan be fogja gyűjteni a saját zsákmányát. Hagyni fogja neki. Nagyobb jutalom várt őreá. Itt és ott, látta Borisyuk áthaladásának nyomait. Fosztogatók és ulkorok feküdtek lelőve vagy miszlikbe aprítva és összetörve a férfi hatalmas gépei által.

Ahogy közel ért az északi kapuhoz, látta a nyílt csatát a távolban Horruskh fosztogatóinak, ulkorjainak és Sakáljainak egy csoportja, kiket felismert a vállukon viselt jelvényeikről,  és egy visító körfűrésszel és karommal szerelt vörös óriás között. Brutális hevességgel tépte szét Horruskh csapatait, és az irányítója, egy magas, vihar cserzett férfi, aki az immori csatamágusok füstölő páncélját viselte, egy hangtalan puskával és két tőrrel tizedelte a soraikat. A férfi hangos, átható hangján parancsokat osztogatott vörösbe öltözött katonáinak, és azok olyan rendezett pontossággal mozogtak és harcoltak ami teljesen idegen volt ahhoz képest, ahogy ő és hadúr társai csatáztak.

Sabbreth fontolgatta, hogy besegít és talán levágja és elorozza ennek a hatalmas harcosnak a lelkét, de egy másik zsákmányon járt az agya, és ha Horruskh veszteségeket szenved el itt, az csak őt erősíti majd. Folytatta útját az északi kapu felé, Borisyuk nevét suttogva, újra és újra mint egy mantrát vagy imát. Egy ígéretet tett ezzel Fellgoeth mestereinek.

Egy ígéretet amit be akart tartani. 

MK4 Háttér - 016 - A sötétség felemelkedése 16/

 A híd és a kapu újra megremegtek, ahogy újabb lövedékek csapódtak be.

"Védjétek a kaput!' kiáltotta Ilari. Újabb khadori warjackek érkeztek, három Rémfarkas, mind ágyúval és jégpöröllyel szerelve. Vislovski és két másik szerelő utasítgatta őket.

"Harci gólemek, első sorba!" parancsolta Ilari. Vislovski és a szerelői elhelyezték a jackjeiket, a parancsot követve. Ilari maga mellett tartotta Szöget és tolópajzsát, hogy mögüle, fedezékből tudjon lőni és varázsolni; Haragot hátul tartotta, hogy a nehéz kazánja segítségével pusztító rohamot tudjon majd intézni.

Egy újabb tüzérségi sortűz csapódott a hídba és a kapuba. Nem lehetett eltéveszteni, hogy az ellenség célirányosan támadta. A második lánc is elpattant - a híd lecsapódott. A száz tonnás fa és acél építmény hatalmas csattanással csapódott be túlpartra. A katonák a kapufordulóban megremegtek a hangtól, de ez még semmi sem volt ahhoz képest ami ezután következett.

Heves kiáltások bugyogó, forrongó kavalkádja harsant föl a kapu túloldalán. Roslov, még mindig a mellvéden, lefelé kiabált. "Elindultak a hídon át!"

"Tüzeljetek tovább," válaszolta Ilari. "Mindenki, készüljetek a kapuk átszakítására. Itt tartjuk őket amíg csak lehetséges."

Ilari a háta mögé pillantott és örömteli látvány fogadta : Volkova magziev visszatért. Vele volt hat másik katona könnyű páncélban, a Téli hadtest színeit és jelvényeit viselték. A páncéljuk alatt viselt nehéz tunikák varázsképletek bonyolult szimbólumait hordozták. Volkova maga is páncélt öltött, hasonlót az arkanistáihoz, de nehezebbet, váll- és alkarvérttel, hasonlót ahhoz mint amit a Szürkemágusok hordtak az Infernál Szüret előtt. Az arkanisták nehéz, bronz és vas rudakkal voltak felfegyverezve, rajtuk vésett, fénylő varázsjegyek; Volkova egy olyan alabárdot forgatott, amelynek sarlószerű, dérrel borított pengék voltak mindkét végén.

Volkova parancsokat osztogatott, és a mágusai felkészültek a Rémfarkasok mögött. Ilari tudta, hogy a varázslataik jó része fel fogja erősíteni a gépeket. A magziev csatlakozott Ilarihoz Szög mögött. "Helyzet?"

A szörnyű üvöltés és sikolyok a kapu mögül szörnyű összhangba keveredett, és valami hatalmas és nehéz csapódott a kapuknak. Lehet hogy harci gólemek voltak, de a lélekfagyasztó bőgés ami követte nem jöhetett gépektől.

"Hogy néz ki, magziev?" mondta Ilari; a nő áthatolhatatlan nyugalma már majdnem bosszantó volt. "Kapuk le fognak omolni, és pár pillanaton belül elárasztanak bennünket az ellenségeink."

"Kitartunk itt amíg tudunk," mondta a nő, majd a szemébe nézett. "Nem eshetsz el ma itt."

"Harcolni fogok az Anyaországért az utolsó leheletemig."

"Nem," mondta Volkova egyszerűen. "Túl sokat tudsz. Ez a tudás felbecsülhetetlen. Maradt és harcolj. Ölj meg annyit amennyit tudsz, de élve kell elhagynod Skrovenberget. El kell juss Vladovar kikötővárosba és átadd azt amit az Orgothról megtanultál."

Ilari szólásra nyitotta a száját, de a szavait elsöpörte a nyikorgó csattanás, és a kapuszárnyak eltörtek. Roslov lefelé vezényelte az embereit, hogy csatlakozzanak a századnyi gyalogsághoz, akik már készen álltak a gólemek mögött, puskájukat, rakétáikat, és géppuskáikat a kapura szegezve.

A kapuszárnyak befelé görbültek, és amikor eléggé kitárultak, Ilari megpillantotta a vérfagyasztó alakokat a másik oldalon. Warjackek biztosan, de még valami. Valami hatalmas, és élő.

"Amit áttörnek a kapun, mindennel szórjátok meg őket." kiáltotta. Nem volt még alkalma, hogy begyakoroljon más varázslatokat amióta eljöttek Jéglesből, de azok amiket bemagolt még rendelkezésre álltak, és a varázsturbinája megtöltötte a testét misztikus energiával. Ennek az erőnek egy részét Harag és Szög kapta, lehetővé téve nekik hogy pontosabban és erősebben lőjenek.

Úgy tűnt mindenki mély levegőt vett a kapufordulóban, majd benn tartotta. Aztán, a kapu kivágódott, a jobb szárny kifelé dőlt, rá a nyüzsgő, páncélos tömegre, míg a bal szárny furcsa szögben lógott a sarokvasain. Az első ellenségek a kapun keresztül egy pár harci gólem volt, fegyvereik és testük egyaránt vörös fénnyel égtek. 

A Téli Hadtest katonái tüzet nyitottak és puskák és rakéták százai csapódtak az ellenség egyik warjackjébe és miszlikbe aprították. A második előrerontott és egy hosszú nyelű sarlóval széthasított három gyalogost és belevágott az egyik Rémfarkasba.

Ezután Orgoth bakák következtek, rémséges áradatként özönlöttek a gólemek körül. Ezek a harcosok olyanok voltak, mint amikkel Ilari már megküzdött a Vescheneg Felföldeken; a rovarszerű sisakjuk a tömegeiknek rajszerű kinézetet kölcsönzött. Sokan rövid hatótávú lőfegyvereket forgattak, másik szigonyokat. Mindegyikük gyilkos őrjöngéssel vetette rá magát Skrovenberg védőire. 

Mesterlövészként, Ilari sok harcban részt vett, de azok mind kisebb léptékű összecsapások voltak. A puskájának általában egy, néha két célpontja volt. Ez viszont, ez színtiszta káosz volt. A fegyelem és az alakzatok a szeme láttára bomlottak föl, és egy pillanatra teljesen tanácstalan lett. Az öreg Toskar szavai villantak be neki most is, ahogy sokszor máskor. Ne gondolkodj, csak húzd meg a ravaszt.

A vállához emelte a pisláját, megcélozta az ellenség egyik gólemét, majd megbűvölte a rúnázott lövedéket páncéltörő varázslattal. A golyó a gólem testét találta el, pontosan a szarvas feje fölött. Újra tüzelt, ezúttal a jack jobb lábára célozva. A golyó a térdét találta el, és az előretántorgott. Az egyik Hadigép aki a bástyáról lefelé tartott, meglátta a lehetőséget, közel zakatolt a gólemhez félresöpörve ellenséges harcosokat, majd elsütötte mindkét gépágyúját közvetlen közelről. Az Orgoth gólem a földre rogyott és többé már nem állt talpra.

Volkova is belevetette magát a csatába, és a dupla pengés kaszájával átvágta magát az ellenség sorain, vérpatakokat és fagyfelhőket hagyva maga után. A mágusai kiszipolyozták az erőt a készülékekből amit mindegyikük tartott, rúnák kígyóztak a testük körül, majd átpattantak a khadori warjackekre. A szerelők akik irányították a megbájolt gólemeket elsüttették az ágyúikat. Mindegyik lövés nyugtalanító pontossággal csapódott be, megbénítva az ellenséges gólemeket vagy széttépve az Orgoth gyalogságot.

Ilari csak addig állt le a lövéssel, míg beküldte Haragot rohammal a közelharcba. Mintha egy hatalmas kőgolyó száguldott volna le egy lejtőn, a hatalmas gólem félelmetes lendületre tett szert, Ilari segítsége nélkül. Leszegte a fejét, mint egy öklelő bika, miközben a legközelebbi Orgoth gyalogos csoport közé rontott. Egy pár khadori katonának el kellett vetődnie az útjából, de az Orgoth célpontjai összeroppantak és szanaszét szóródtak. Onnan ahol Ilari nézte, Harag olyan volt mint egy sebes hajó, mely a hullámokat szántja.

A Nagy Medve harci fejszéje felemelkedett és lecsapott, és az ellenség katonái hullottak minden suhintással. Látva a fenyegetést, az Orgoth szerelők közelharcba parancsolták a gólemeiket, és Harag nemsokára egy ugyanolyan méretű és fegyverzetű jacket találta magát szemben. Hatalmas, tüskés láncos buzogányt és egy pajzsba ültetett rövid csövű ágyút használt, és az ágyúval tüzelt először. Az ágyúgolyó Harag fejétől balra csapódott a testébe. Az éteri fájdalom átsuhant Ilari elméjén, miközben érzékelte a sérülést, de nem volt kritikus. Harag fölemelte a bal öklét és egy letaglózó sorozatot eresztett el a Maró ágyújából. Tüskés páncél repedt és szűnt meg, majd vörös nedv, valószínűleg az Orgoth hidraulikus folyadék, fröccsent a tolongó katonákra a két harcoló gép között.

Az Orgoth gólem lesújtott a buzogányával, de Harag elkapta a fegyvert a baltájával, feltekerve a láncot és előre rántva az ellenfelét. Az ellenséges gólem botladozott, miközben Harag kiszabadította a baltáját és felhasználta Ilari mágikus erejét a következő csapásához. A Nagy Medve beletemette a fejszéjét az ellenfelébe, annak feje fölött. Az égető vörös fény a gólem mellkasában elhalványult. Hátraesett, maga alá temetve küzdő katonák tömegét, összezúzva khadorit és Orgothot egyaránt. 

Szög továbbra is tüzelt a mozsarából, és Ilari hátrébb vonta a gólemet a támadók tömegétől, elég távot nyerve neki, hogy a védművek fölött átlőve a hídon tömörülő katonákat tudja lőni. Remélte, hogy ez majd megállítja az előtörésüket, megrekeszti az Orgothot a városon kívül és talán a saját katonái rendezhetik soraikat.

Nem adatott meg.

Valami hatalmas rohamozott át a kapun, valami hatalmas szörny fajta, agyaras, elefántszerű, páncélozott fülkével a hátán, amin egy Orgoth harcos kezelt egy méretes ágyút. A szörny a fejét jobbról balra csapta, a levegőbe dobálva a khadori katonákat, testüket darabokra tépve. A lövész elsütötte az ágyút, kilőve egy hatalmas szigonyt Harag felé. A dárda átdöfte a Nagy Medve páncélját, áttörve egy hüvelyknyi acélon és a mögötte elhelyezkedő gépi részeken, mielőtt kitört volna a túloldalon, a tüskéi belefúródva Harag hátába. Egy lánc csatlakozott a szigonyhoz ami most előre rántotta Haragot, közvetlenül a páncélos öklök és metsző agyarak távjába.

Ilari sohasem érzett még ilyen mészárlást, és Harag pusztulása késként szúródott az agyába. A Nagy Medve jelenléte egy pillanat alatt eltűnt, egy pillanatra elbódítva Ilarit. Az egyik Orgoth könnyű gólem vagy a kezelője meglátta a lehetőséget -- Ilari túl közel sodródott a csatához. A gólem rohamra indult, csapásra emelve a nehéz, pengés buzogányát. Szög előrelépett, meglepően fürgén, és az ellenséges jack útjába állt. Ez teljes egészében reflexszerű tett volt, de megmentette Ilari életét. A buzogány hatalmas csattanással találkozott a tolópajzzsal, és Szög hátrébb csúszott az ütés lendületétől, a pajzsa szegélye elkapta Ilarit és földre teperte. A jobb térde hirtelen fájdalomtól sajgott. Az Orgoth jack folytatta, felemelve a buzogányát, hogy bevégezze Ilarit. Tudta, hogy az erőpajzsa nem fogja megmenteni -- túl sok bűverőt kölcsönzött a gólemeinek. A puskájáért tapogatózott, remélve, hogy tud még egyet lőni, mielőtt meghal.

A buzogány leszáguldott, de nem ért célt. Elmosódó vörös páncélos alak szakadt ki a csata forgatagából mögülük és csapódott az ellenséges warjacknek. A buzogány az Ilari mellett lévő macskaköveket zúzta össze, beterítve kődarabokkal és sárral. Az Orgoth gólem megpördült, hogy szembenézzen az új ellenfelével, egy Hadigép gépágyússal, de mielőtt a khadori katona elsüthette volna a fegyvereit, az Orgoth warjack hasba szúrta a bal kezére szerelt pneumatikus tüskével, áttörve a páncélt és húst alatta.

Ilari átvette az irányítást Szög felett és rohamra küldte a Rémfarkast az Orgoth gólem hátába, tolópajzsával átmetszve a páncélját és hátrébb lökve az ellenfelet, szikrákat és folyadékot fakasztva. Ilari talpra kászálódott, összeszedve a puskáját. Vállához emelte és két gyors, páncéltörő golyót eresztett meg az Orgoth gólembe gyors egymásutánban. Az egy pillanat alatt a földre rogyott, a vörös belseje egyre halványult.

A csata visszafelé hömpölygött a kapu felé, miután Volkova és varázslói varázsszélből valódi vihart szőttek. A szélnek fogai voltak -- brutális hatékonysággal tépte szét az Orgoth gyalogságot és gólemeket egyaránt. Ilari az elesett Hadigép felé sántított, mellvértje feltépve, vére összekeveredve Khador vörös színeivel. A Hadigép sisakja leesett és Nasdovich nézett vissza rá. Az örök vigyorát vércseppek szegélyezték.

Ilari a jó térdére ereszkedett a nő mellett. "Ki tudsz mászni a páncélodból?"

Nasdovich a fejét csóválta, fájdalomtól eltorzult arccal. "Nem, kapitány. Ez a páncél az otthonom."

Ilarit fájdalom ragadta meg, de nem hagyta hogy látsszon rajta. Nem gyászként. "Kérlek. Hadd..."

"Kapitány," mondta Nasdovich gyengéden. Ilari kezére helyezte a páncélos tenyerét, és a mosolya visszatért.

"Mysha és Koshka jóllaktak."

"Nasdovich," mondta Ilari, megrázva a Hadigép őrmester páncélos vállát. "Klenka!"

A nő nem válaszolt. A szeme üvegessé vált, a harc zaja pedig elnyelte az utolsó leheletét.

Ilari lehajtotta a fejét, a harag jeges újakkal markolta a szívét. Nasdovich bátor volt, sőt vakmerő, és az életét adta az övét mentve. Igazságos volt? Helyes volt? Felállt, megmarkolta a puskáját, a rúnázott turbinája pedig újra megtöltötte a testét mágikus erővel. A khadori erők visszavonulóban voltak, az ellenség a város felé szorította őket. Körülötte kavarogtak, visszavonulás! visszhangzott a kiáltásuk az épületekről amik körbevették őket.

Ilari elmélyült Szög cortexében, és maga mellé vonta vissza a Rémfarkast. Újra és újra elsütötte a gólem mozsarát, hozzátette a saját puskalövéseit is, óvatosan célozva, egyiket a másik után. Minden lövés egy-egy életet vett el. Az ellenség felé üvöltött. Ő tovább tüzelt, és Szög távolra söpörte az Orgothot a pajzsával. Ilarit nemsokára lerohanják, de ő csak a célpontjait látta. Lövedékek csapódtak a védőmezőjébe, de nem tudtak áthatolni. Legalábbis egyelőre.

A hegyomlásszerű ostromszörny előretört, erőlködve hogy elérje Ilarit, és sikerült is volna neki, ha nem dördül a nehéz mennydörgés mögötte. Ilari már látott öntöltő ágyúkat tüzelni, de azok a gyors lövetű csövek tüzérségi állásokban voltak, és most nem volt ilyen felszerelésük. Megfordult és meglátta a hatalmas járműt ami a kapu felé haladt a főúton ami félbe osztotta Skrovenberget. Nehéz lánctalpakon gördült előre, négy kéményéből füstöt okádva. Öntöltő ágyúk voltak a magas tornyára szerelve, amely csúcsán a lövész feje búbja éppen csak kilátszott a páncélos perem mögül. Ilari csak hallomásból ismerte ezeket a járműveket, melyek AC-2 Bivaly néven voltak ismertek, de sohasem látott még élőben.

A Bivaly ágyúi újra tüzeltek; az ostromszörny fájdalomtól és dühtől üvöltött fel. Ilari látta ahogy a lény megbotlik, tányérnyi lyukak tátongtak a húsában. A vére esőként spriccelt végig az Orgoth harcosokon, ahogy összecsuklott.

Az ostromszörny pusztulása egy pillanatra megakasztotta az Orgoth előrenyomulást. Volkova átverekedte magát Ilarihoz, sok ellenséges harcost levágva, akik az útjába mertek állni. Amikor odaért hozzá, lenézett Nasdovich holttestére. "Mi volt a neve?"

"Nasdovich. Nasdovich Klenka őrmester." mondta Ilari.

"A kapu elveszett," mondta a nő. "Vissza kell vonulnunk." Megragadta Ilari karját és megpróbálta elvezetni.

Ilari kiszabadította magát és újra célzásra emelte a puskáját.

Volkova közvetlenül eléje állt. "Borisyuk kapitány, nem halhatsz meg itt."

Ilari lenézett Nasdovichra és a fejét rázta. 

Volkova közel hajtotta az arcát a férfiéhoz, tekintete hideg voltak és metsző. "Nem merészelt elpazarolni az áldozatát."

A nő szavai átdöfték a haragja vörös fátylát. Engedte, hogy a nő elvonszolja. Szög, javarészt sértetlenül, követte őket, és Skrovenberg most ott hevert az Orgoth előtt, egy sebzett vadállat mely befejező csapásra vár.

MK4 Háttér - 015 - A sötétség felemelkedése 15/

 Ilarit hirtelen aggódás markolta. "Visszavonom az előző parancsom, összpontosítsátok a tüzet az Orgoth hajókra." Ha a falakat áttörik, ezek a hajók áthordhatják a harcosokat a folyón, be a városba. "Hol vannak Vislovski és Szög?"

Roslov maga mögé mutatott. Egy csomó alacsony épület volt a kapuforduló mögött, főleg alvóbarakkok az őröknek és a kapunál állomásoztatott katonáknak. Egy épület föléjük tornyosult, a széles, két szárnyú ajtaja és a fekete füst ami a kéményén áramlott világosan mutatta, hogy egy warjack szerelőüzem. 

A szén és hidraulikus folyadék bűze telítette Ilari orrát, ahogy odaért a hangárhoz. Az ajtók nyitva voltak, és a hatalmas hely bent sok polcnyi szerszámot, több warjack emelőt, és két warjacket rejtett. Az egyik ezek közül Ilari Rémfarkasa volt, Szög, és ahogy közel ért, a gép öntudata ébredezett az elméjében. Egy üdvözlésféle történt kettőjük között. A másik gólem egy hatalmas gép volt, ami mellett Szög eltörpült magasságban és testességben is. A gép Ilarit Khador régi seregében használt hatalmas gépekre emlékeztette - Juggernautokra, Berzerkerekre és még az olyan szinte legendába vesző gépekre is mint a Szörny-09.

Vislovski előbukkant a nagy gólem mögül, az arca szénkorommal fedve, amit izzadtságcsíkok tarkítottak. "Pont most hozták be a Nagy Medvét, uram," mondta. "Neked szánták."

Az Orgoth ostrom zaja és mennydörgése folytatódott, és Ilari tudta, hogy nincs vesztegetni való ideje. "Fel van tankolva és föl van készítve?"

"Csak csatlakozni kell hozzá."

"Engedd le Szöget," Ilari odament a Nagy Medvéhez. Egy hatalmas csatafejszével szerelték a jobb kezét és egy Maró gépágyúval a másikat. A gépágyú a Hadigépek forgó golyószóróira emlékeztetett, de warjack méretre növelve. A Nagy Medve feje alacsonyan helyezkedett el az enyhén gömbszerű testén, az arca nyílt sisakos harcosra emlékeztetett. 

Ilari rátette az egyik kezét a gólem páncéljára és engedte, hogy a tehetsége kiáramoljon belőle, bele a Nagy Medvébe. A gólem szemei kéken villantak; a jelenléte megtöltötte Ilari elméjét lehengerlő, nyers agresszióval, ami mellett Szög harci kedve szelídnek tűnt. Ez a gólem szomjazta a pusztítást, és Ilari némi erőbefektetéssel elcsitította. A neve azonnal beugrott neki. Harag.

"A nagynak nehéz kazánja van," mondta Vislovski. "Áttör egy várfalon is, ha erre utasítod."

Ilari bólintott. A tizenkét tonnás nyughatatlan harci gép pont az volt, amire szüksége volt. "Engedd el őket. Aztán, Vislovski, velem vagy végig."

A többi szerelő kiszabadította mindkét gólemet, és Ilari észrevette, hogy Szög fegyvereit kicserélték úgy, ahogy kérte. A mozsár megmaradt a jack jobb kezén, de a lángszórós bal karját kicserélték egy tolópajzsra, pont úgy mint elesett bajtársánál, Kalapácsnál. Ilari még több közelharcra számított és szerette volna, ha a gólem készen áll.

Újra két warjackkel az oldalán , Ilari visszalépett a háborús övezetbe. Most jobban nyeregben érezte magát két gépet irányítva, mint amikor elhagyták Jéglest. Szög egy lassú parázs volt az elméje hátuljában, harcra sóvárgott, de visszafogottan. Ezzel szemben  Harag egy lobogó tűz volt és többször megsuhogtatta a harci fejszéjét izgalmában, ahogy a kapu felé haladtak.

A mellvéd nem bír el húsz tonnányi harci gólemet, és nem tudták kinyitni a kaput, vagy leengedni a hidat. A kapu tetejéről, Roslov azonnal átlátta a helyzetet. Ujjával mutatott. "Uram, van egy harci kiállás a kapu jobb oldalán, amit pont warjackekre méreteztek."

A kiállás egy lezárt kőkapu volt, tizenöt láb széles, és vas pántokkal megerősített. Csak egy harci gólem nyithatta ki, és az is csak a falak belső oldaláról. Megparancsolta Szögnek, hogy tolja meg a pajzsával az ajtót és az lassan kitárult, felfedve egy kő teraszt magasan a Lothpol partja fölött. Elég nagy volt, hogy kiférjenek a warjackjei és onnan jól lássák a csatateret.

Az ellenség a folyó túloldalán elkezdett lőni Ilari erkélyére. A szög nehézzé tette a pontos célzást, így a tüzérségük távon kívül volt, lövedékeik nagy vízsugarakat csaptak a folyó vizéből. Ilari Harag mögé bújt fedezékért, amint pár lövés lepattant a Nagy Medve páncéljáról és Szög pajzsáról.

Orgoth hajók, olyanok mint amiket katonákat látott kitenni Marovában, haladtak fölfelé a Lothpolon. A fedélzetükön katonák álltak puska-szerű fegyverekkel és kisebb harci gólemek. A hajós ellenség csatlakozott a folyópartiakhoz és tüzelni kezdtek. A legtöbbnek nem sikerült átszakítania Szög és Harag páncélját, de az Orgoth gólemeknek ez nem lesz majd nehéz.

Ilari mélyebb kapcsolatba lépett Haraggal, hogy a szemein keresztül lássa a világot. Ezt a csatamágus tulajdonságot mindig is szédítőnek találta, de a Szöggel és Kalapáccsal szerzett tapasztalata csökkentette a kényelmetlenségét. Harag Maró gépágyúját a legközelebbi hajó fedélzetére célozta, úgy kétszáz yardnyira tőlük. A két forgó gépágyú felpörgött magas, visító csikorgással, majd golyók viharát zúdította az Orgoth gyalogságra, tucatnyit darabokra tépve és véres hullákat hagyva a fedélzeten. Az egyik könnyű gólem megrogyott a golyók súlya alatt, páncélja darabjai nagy darabokban repültek szanaszét. Ezután Ilari Szöggel elsüttette a mozsarát, varázserejével igazítva a lövedéket. Az hatalmas lyukat ütött a fedélzeten, de nem süllyesztette el az Orgoth csatahajót.

A kapu tetején álló Hadigépek forgóágyúi újra megszólaltak, ahogy Nasdovich és a két társa újra tüzelni kezdett. Lekaszáltak pár mozsarast, de több warjack lépett előre és töltötte meg a vonalakban keletkezett helyeket és elkezdték tűz alá vonni a falakat. Még több lángoló gömb röppent, nehéz tüskeszerű lövedékek égették és döfték át a Téli Hadtest gyalogságot. Egyesek sikoltva zuhantak a mellvédről a mélybe, a folyóba.

Ilari hirtelen sérülést érzett Haragtól, aztán érezte a Nagy Medve felpörgő dühét a találat miatt. Felemelte a puskáját a vállához, kilesett Harag mögül és megcélozta az egyik Orgoth szerelőt amely a gólemeket irányította. Egy puha célpontokban nagy pusztítást végző rúnázott golyót töltött be, és meghúzta a ravaszt. Ötszáz yardnyira, az Orgoth szerelőt megpördítette a becsapódás, és Ilari elégedetten mordult mikor meglátta a tenyérnyi kimenteni sebet az ember hátán.

Újabb Orgoth hajók érkeztek a Lothpolra, további tüzérségi lövésekkel bővítve a parton állók törekvéseit. Ilari további sérüléseket érzékelt, ezúttal Szög irányából, majd látta, ahogy a felvont hidat is találatok érték, pont ott, ahol a láncok a híd tetejét tartották, eltépve azokat. A híd megremegett és Ilari visszaparancsolta a gólemeit az erkély kapun újra. Harag bezárta a hatalmas kaput mögöttük.

MK4 Háttér - 014 - A sötétség felemelkedése 14/

 Negyedik fejezet - Sötét vihar

Ilari figyelte, ahogy az Orgothok nyugtalan tömege lassan egyre inkább szervezett katonai jelenlétté szervezte magát. A közkatonánk között, szörnyű alakok járkáltak, mutogatva és kiabálva. Válaszul, újabb furcsa tűzfegyvereket hordozó Orgoth katonák mozdultak a tömegek elejére, majd három sort alkottak.

Az Orgothnak még további rémségei voltak talonban - a soraik megnyíltak, hogy előre engedjenek vadállatszerű harci gólemeket és egy csoport ogrun kinézetű, fakó narancs bőrszínű emberszabásút. Hatalmas ágyúkat, vagy aknavetőket markoltak két kézzel. Ezek a hatalmas bakák a folyóhoz vonultak, sugallva ezzel, hogy a fegyvereik rövid hatótávúak. A warjackek viszont hátrébb maradtak, majd csatlakoztak hozzájuk testes, páncélos figurák, mindegyikük lándzsaszerű fegyverrel. Könnyen felismerhető szerszámok lógtak az öveikről, ahogy elhelyezkedtek a gólemek mögött. Szerelők, gondolta Ilari. Furcsa módon, ez kevésbé fenyegetőnek mutatta az ellenség warjackjeit. Ha szükségük volt szerelésre, akkor ezek nem démonok voltak vagy szörnyek. Csupán gépek voltak, nem számít mennyire másak. Ez a kis megnyugvás mégsem tudta elhessegetni Ilari aggodalmát.

"Tüzeljetek azokra az izékre amik a folyóhoz legközelebb vannak. Most azonnal!" mondta a férfiaknak és nőknek a mellvéden.

A puskák szakaszos kattogását mély robajok követték, ahogy a könnyű ágyúk is csatlakoztak a kapu tetejéről. Az Orgoth ágyúhordók simán négyszáz yardnyira voltak, a puskák hatótávjának szélén. Mégis, egy pár ocsmány teremtmény megtántorodott és hátralépett, de nem esett el. Az ágyúk többet értek el, robbanó lövedékek csapódtak be az ellenség közé, egy két óriás tetemet hagyva minden füstölgő kráter mellett.

Aztán az Orgoth viszonozta a tüzet.

Vérvörös fény lüktetett hullámként az Orgoth vonalakban, és az ágyúik vörös füst kíséretében mennydörögtek. A lövedékek a falak alapjánál csapódtak be, robbanó ordítással. Kő repedt, a falak megremegtek. Ilari kidugta a fejét a mellvéd mögül, és látta, hogy az Orgoth ágyúk sekély krátereket martak a kőbe.

Az ellenség gólemei lőttek ezután, majd egy sortűz következett kézifegyverekből. Tüske szerű lövedékek zúzták a falakat, és pörgő, vörös tűzzel töltött lövedékek potyogtak a védők közé a fal tetején és mögött. Az égő katonák sikolyaihoz az égett hús gyomorforgató szaga társult.

Ilari elkapta egy megrémült fiatal őrmester jelzésű katona vállát. "Tüzeljetek tovább!"

Az őrmester bólintott, de a szeme továbbra is a távolba meredt. Ilari megrázta. Keményen. "Igen, uram. El lesz végezve."

Volkova eközben nyugodtan figyelte az Orgothot a folyó túlpartján. Még csak a szeme sem rebbent, mikor egy hathüvelykes vaslövedék becsapódott a mellvédkőbe előtte.

Ilari hozzá szólt. "Gyűjtsd össze a varázslóidat és találkozzunk a kapufordulóban."

"Azt hiszed, útját tudod állni ennek az áradatnak?" kérdezte a nő. Ilari nem tudta megítélni, hogy a nő vajon mit hitt, tudják vagy sem.

"Az biztos, hogy átkozottul meg fogjuk próbálni."

Ilari lejött a fal tetejéről, és kellemes látvány fogadta: a poszadnik erősítést küldött a kapu megsegítésére. Közöttük volt számos rakétás és golyószórós katona. Hat Hadigép páncélos gépágyús harcos is az erősítéssel érkezett. Az egyikük felcsapta a sisakrostélyát, és Nasdovich őrmester vigyorgott le Ilarira. "Találtam barátokat, uram."

Ilari visszafogta a saját vigyorát. Valószínűleg nemsokára meg fognak halni, de Nasdovich gyermeki öröme mégis ragadós volt. "Vidd a Hadigépeidet a fal tetejére, őrmester." A forgó gépágyúik elég messzire lőttek, hogy megszórják az ellenség első vonalát, és talán lassítsák a rombolásukat. "A tüzérségüket célozzátok."

Nasdovich szélesebbre húzta a vigyorát. "Mysha és Koshka jót fognak enni ma."

Volkova biccentett Ilari felé, miközben elhagyta a kapufordulót és délre indult a városba, vélhetően hogy összegyűjtse a Téli Hadtest varázslókat. Értékes tűzerőt fognak majd biztosítani.

Roslov hadnagy egy nagyobb osztag Téli Hadtest gyalogságnak tartott eligazítást, parancsokat osztogatva és a kapura mutatva. A stratégiát ismertette velük, ez a bakfis katona aki nem volt idősebb huszonöt esztendőnél, és minden férfi és nő feszülten figyelte szavait, és nem csak a rangja miatt.

A forgó gépágyúk visító hangja hallatszott fentről, majd Nasdovich örömteli kacagása. Az ágyúzás lassult, de ez nem tart ki sokáig.

Ilari Roslovhoz sietett és megörült az arcoknak akiket megismert a katonák közül, azoknak, akik Jéglesből indultak vele. Remélte, hogy nem vezette őket egyik reménytelen helyzetből a következőbe. "Hadnagy, jelentést kérek."

"A poszadnik küldött nekünk egy teljes zászlóalj gyalogságot, támogató rákétásokkal és golyószórósokkal." Roslov fölpillantott a fal teteje felé. "Valamint Nasdovich őrmester beosztottjait."

"Vidd azokat a rakétásokat a mellvédre annyi puskással amennyi csak fölfér," mondta Ilari. "Folyamatos golyózáport akarok az ellenfél sorai felé."

"Hajók a Lothpolon!" kiáltotta egy katona a fal tetejéről.

MK4 Háttér - 013 - A sötétség felemelkedése 13/

 Közjáték : Vörös ostrom

Nem tudta a város nevét a folyón és Sabbrethet nem is érdekelte -- csupán egy akadály volt és nem a jutalom. A tény, hogy a Vörös itt húzta meg magát, csak még jobban fokozta a vágyát, hogy összezúzza ezt a várost, tégláról téglára. Az immori varázsló újra és újra átverekedte magát a katonáin, sokukat saját kezűleg mészárolva le, vagy az irányítása alatt álló harci gépekkel tépetve szét. Bár nem sikerült neki sérülések nélkül eliszkolnia. Sok katonája odaveszett az úton.

A nő serege felvonult a folyó partján, egy széles, lassú folyású csatorna, de mégis túl mély ahhoz, hogy a katonák lábon átjussanak. A hidak amik a folyón voltak fel lettek vonva és a város védői elkezdték őket támadni ágyúkkal és kézifegyverekkel. Sabbreth a sereg hátsó részéről figyelt, felmérve az ellenség fegyvereinek hatékonyságát. Elveszített valamennyi katonát, de kiszámolta a fegyverek távját és a város tűzerejét.

Egy kisebb erdő volt mögötte, és az Ulkor baltások elkezdték kivágni, hogy tutajokat építsenek belőle. Nem akarta egyelőre kockáztatni a hajóit. Azokat majd a város másik részei ellen veti be, miközben a városvédők ide összpontosítják az erőiket. Az Ulkor mozsarasokat a sorai elejére küldte, a fosztogató parancsnokok ott utasításba adták nekik, hogy kezdjék el lőni a falakat. A fegyverek nehéz robajai mosolyt csaltak Sabbreth arcára. Ez még csak a kezdet volt. A serege teljes serege nemsokára lezúdul rájuk, és a város kivérzik, és a felemelkedése kohójában elporlad.

"Hatalmas," mondta Drashak. Megengedte a fosztogató parancsnoknak, hogy éljen, és azóta a kísérete részévé vált. "Hajók vannak a folyón."

"Micsoda?" mondta Sabbreth, dühösen a parancsnok felé fordulva. "Nem adtam utasításba ilyen támadást."

Drashak a földet bámulta. A teste rettegéstől remegett, a páncélja finoman csörgött. "Nem az ön hajói azok, ó hatalmas. Azok az Ezer Düh hajóhada."

"Horruskh," mondta Sabbreth, szinte kiköpve a nevet a szájából, mint egy darab rothadt húst. A rivális hadúr utolérte őt a saját seregtestével és most kihívást intézett hozzá a lelkek és dicsőség versenyében.

Vicsorogva összeszedte a két Sakálját és átverekedte magát a harcosok tömegén, a gólemei szétcsapkodva a fosztogatókat és még az Ulkorokat is az útjából. A folyó partjára ment ki, és a védőmezője sisteregni és villogni kezdett, ahogy hárította a kézifegyverek lövéseit. A warjackjei is kaptak pár találatot, de a károk elhanyagolhatók voltak. 

Drashak igazat szólt. Horruskh hajói lassan felúsztak a folyón. Távolsági fegyverekkel szerelt harci gólemek álltak a hajók fedélzetén, valamint fosztogatók számszeríjakkal. Elkezdtek lőni a falak teteje felé, nagyobb károkat okozva, mint amit az ő Ulkor mozsarasai tudtak a partról. 

Sabbreth már pont vissza akart fordulni a serege felé, mikor robaj hallatszott a folyó túlpartjáról -- Horruskh egyik góleme felrobbant fém és vörös folyadék kíséretében. Végignézett a falakon, és ott, egy kiálló várfokon állt a Vörös. Kér harci gép volt vele. Mindkettő hatalmas volt, vörös páncéllal, de az egyik jelentősen nagyobb volt a másiknál, és egy fajta süvöltő ágyúval lőtt az Orgoth hajók fedélzetére. Fosztogatók és további harci gólemek szakadtak darabokra a szörnyű össztűz alatt.

Sabbreth felemelte az egyik kardját, tisztelegve. Hadd szenvedje el Horruskh egy darabig a Vörös haragját.