Az élők már túl voltak minden fáradtsághatáron, a gép-testű katonák pedig egyre fogytak, ahogy közelített az este. A Légió színre-lépésével, az Infernál sereg biztosan gyengült valamennyit. Rendületlen kitartással, elszigetelték az Infernál Mestert, végig a fegyverei hatósugarán kívül maradva.
Helyette, Alexia állt Omodamos elé, kinek nehéz buzogányai a földön pihentek. Nem fog neki esélyt adni. Gyorsabban, mint ahogy egyikük is számított rá, Boszorkánytűz elmerült a Mester mellkasában.
Olyan fény sugárzott ki a sebből, ami majdnem megvakított mindenkit aki látta. Omodamosnak voltak lelkei még amiből gyógyulhatott, de olybá tűnt mintha el lennének zárva. Nem tudott mozdulni, és félelmet érzett -- megmagyarázhatatlan, hatalmas félelmet. Súlyként nehezedett rá, körbevette, összeroppantotta.
Ellenállt, de minél jobban küzdött ellene, annál súlyosabbá vált.
Az Infernál Mester nyers ereje azzal fenyegetett, hogy elárasztja Alexiát, miközben átömlött Boszorkánytűzbe. A tanácskozók hajthatatlanok voltak, és a nő megértette, végül, az általa forgatott kard hatalmát.
Még jobban rádőlt, beletolva mélyebben Omodamos mellkasába. Úgy tűnt mintha egy végtelenség telt volna el, de hirtelen a kard erősen visszafelé kezdte tolni őt. Alexia meglepetten kiáltott és rántotta vissza, hátratántorodva pár lépésnyit. Kinyitotta a szemét, és nem látott maga előtt semmit.
Helyette, Boszorkánytűz pengéjén végig fényesen ragyogtak a rúnák. Körülötte minden csendes volt, csupán az ő zihálása hallatszott. Nem hallatszott harc, nem voltak szörnyek kiket távol kellene tartani, nem voltak infernalista ügynökök, akik elárulták volna őket.
Az Elveszett Lelkek Légiója mozdulatlanul állt, felé fordulva.
Egyként, tisztelegtek előtte. Lassan hátraléptek és fokozatosan porrá omlottak. A lelkek amiket hátrahagytak, a várakozó Arkhón körül gyülekeztek, a Próféta körül, ki felkészült, hogy visszavezesse őket Urcaenbe ahogy azelőtt is.
***
Megérkeztek, de nem voltak biztosak benne, hogy hova sikerült menekülniük.
Felfoghatatlanul, Zaateroth nem volt sehol. És látták ahogy Omodamost lerohanják, majd egy egyszerű leányka lesújt rá. Lehetelen. Ez messze alulmúlta a Nonokrion Rend becsületét.
Hogyan tudták ezen egyetlen bolygó lényei, csupán egyetlen földrészé, legyőzni őket? A Főurak Hármasa nem fog...Inkább elhessegették ezt a gondolatot és azt hogy ez hova vezetne.
Agathon idegesen túrta át a szerződéket amiket azokkal kötöttek. Szerződések...igen, jól tették volna, ha biztosítják, hogy a szerződések teljesülnek az utolsó betűig. De az előttük zajló események megzavarták őket. Agathont nem pillanthatta meg halandó szem.
Mégis, úgy érezték, mintha nem lenne egyetlen búvóhelyük. Ott volt a kapu keleten, de arrafelé, ők vártak. Agathon felidézte a Vyre ház mágusmesterének erejét és hozzáállását és a skorne harcos mágusét. Nem, gondolták.
Sokkal több támogatás nélkül, szembeszállni velük túl nagy kockázat lett volna. Azok ketten nem voltak emberek és olyan ravaszsággal rendelkeztek, aminek megértéséhez több időre lett volna szükségük. A Henge érődön túl, kifelé a Meredius óceán felé.
Talán nem holnap fognak megérkezni, talán nem jövőre, vagy akár egy évtizeden belül, de a leggyűlöletesebb riválisok szolgái biztosan eljönnek majd.
A többi klán kétségen kívül megpróbálja majd kihasználni a Nonokrionok bukását itt. Agathon nem volt a félelemhez szokva és mégis csak nem rég ismerte meg.
És még egyszer újra. Most. Újra a szerződésekre fordították a figyelmüket. Igen, jobb a már ismerőst választani. Még ha az Infernálok meg is ízlelik a vereséget és más fenyegetések közelítettek, az emberek...Nos, az emberek emberek maradnak.
Óvatosan felcsavarták a szerződéseket, amik most kellemesen elterelték a figyelmüket. És egy újult elhatározással, bár a szükséges figyelmességet fenntartva, Agathon elkezdte tervezni a következő lépésüket. Elsőként meg kell rontani azt amivé majd a Vas királyságok válnak.
És ehhez a legfontosabb volt biztosítani, hogy az infernalisták jelenléte megmaradjon, még ha nem is olyan erősen, de kitartóan, hogy átvészeljék a nehéz időket amik előttük álltak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése