Napfényes gróf visszatért Fehérkő várából több katonával, mint amivel távozott. Ez valamennyire megnyugtatta Dana Thorne felderítő őrmestert, bár mindenképpen észrevette, hogy a gróf nyilvánvalóan harcba hívta a hűbéreseit. A törp bánya bejáratánál vagy negyven Napfényes csatlós táborozott akiket a gróf magával vitt azelőtt, de további ötven férfi és nő is megjelent tirke-tarka felszerelésben, pisztolyokkal, puskákkal és még számszeríjakkal is felfegyverezve. Ezek közrendű születésűek voltak akik a kis falvakban éltek az erőd környékén. Vészhelyzetben hasznosak tudtak lenni, de valószínűleg egyikük sem látott csatát, és biztosan nem harcoltak még ennyire félelmetes ellenféllel, mint a Cryx.
Dana a gróf sátra felé haladt, előtte hófehér zászlók mutatták a címerét a szélben csapkodva. Látta a fősátor környékén az enyhe szervezetlenséget, a férfiak és nők arcán a borút, akik féltek, de nem volt elképzelésük a szörnyűségekről, amikkel nemsokára szembe kell nézniük. Mégis volt neki pár jó híre és bízott benne, hogy a gróf is esetleg jó hírekkel érkezett.
Dana bólintott az őrök párosának, aztán bebújt bentre. A gróf egy igazi harcos volt és nem csak egy háborúsdit játszó unatkozó nemes. Ennyit már leszűrt az előző Cryxel való összecsapásból. Ennek megfelelően a sátor belseje nem volt gazdagon díszítve, és igazából elég spártai volt, még jobban mint Danaé, egyszerű, hasznos bútorokkal és fegyverállványokkal. Napfényes Morgan egy alacsony asztalnál ült, a nemezvértjébe öltözve, a veszedelmes buzogánya tüskéit élesítve. Felnézett, amikor a nő belépett.
"Thorne őrmester," mondta. "A zsákmányunkat bekerítettük hát?"
"Vannak jó hírem ebben a kérdésben, uram," mondta Dana. "Ez a Nekane Lidérckötő ravasz, és valahogy elkerülte a felderítőinket hetekig, de miután visszaszerezte a pokoljackje roncsait, tudtam hogy nemsokára felfedi magát."
"A türelmed dicséretre méltó. Hol van hát a cryxi betolakodónk?"
"Nem messze innen az erdőben van egy furcsa hely, egy hatalmas tisztás ahol a talajt megégették és megrontották. Ott találtunk nyomokat, de sehol máshol."
A gróf borúsan nézett és letette a fegyverét. Felállt és az előtte kiterített térképre bökött. "Mutasd meg."
Dana a helyre koppintott, ahol ő és a felderítői megtaláltak pár emberi nyomot - valószínűleg gépszolgák - és karmos nyomokat amik valószínűleg csont vagy pokoljackek hagytak.
"Ettől féltem, " mondta a gróf. "Ez egy gonosz hely. Ezen a helyen történt a Morrow vallás elleni egyik legrégebbi és legkáromlóbb bűntett az Orgoth megszállás alatt."
Dana beleremegett. Volt benne ráció. Amikor ott volt, végig egy távoli rettegést érzett. Túl csendes volt, a levegő valahogy sűrű, mintha a légzés is csak külön akaraterővel sikerülne. "Valószínűleg ez volt az oka, hogy az a nő ilyen messzire merészkedett a földrészen."
Napfényes gróf bólintott. "Ez logikusnak tűnik. A gonosz vonzza a gonoszt."
"Kegyelmed, a felderítőim éjjel nappal őrzik a helyszínt, de azt javaslom, hogy helyezzünk oda egy nagy erőt, ami lépni tud, ha Nekane visszatér."
"Egyetértek," mondta Napfényes gróf. "Személyesen fogom vezetni ezt a sereget."
"Kiváló," mondta Dana. "A fharini és a vasfői erősítések is megérkeznek nemsokára?"
A gróf felnézett a nőre, a szeme összeszűkült, mintha dühös lenne. Furcsa nézése volt így a főnemesnek. "Nem lesznek erősítések."
Dana meglepetten pislogott. "Én...kegyelmed...én nem értem."
"A Napfényes fegyveresek és a bandériumaim, az ön egységei maradékával elegendőek lesznek ezen cryxi métely leküzdésére, nincs szükségünk semmi másra."
Dana alig hitt fülének. Teljesen abszurd volt. "Kegyelmed, a nyomok amiket találtunk azt mutatják, hogy Nekane most több gépszolgával és gólemmel rendelkezik. A tény hogy csak egy helyen találtunk nyomokat arra utal, hogy a föld alatt mozog seregével -- ezek a hegyek tele vannak alagutakkal -- és ha ez igaz, nincs módunk megállapítani, hogy mekkora erővel állunk szemben. Növelnünk kell a számainkat. Azonnal."
A gróf rá bámult, hideg kék szemekkel, kemény arckifejezéssel. Ökölbe szorította a kezét. "A házam becsülete, a családi nevem forog kockán. Túl sokáig volt a Napfényes név a kudarccal és romlással összekötve. Eddig, és nem tovább. Egymagam fogom eltakarítani ezt a fertőzést a földjeinkről."
"Ez...botorság," mondta Dana, bár az agyában az őrültség szó járt. "Mennyink van -- három működő harci gólemünk? Parasztokból verbuvált bandériumok? Nem remélheti hogy --"
"Ha nincs több jelentenivalója, őrmester," mondta erősödő hangon Napfényes gróf és felállt.
Dana állt egy pillanatig, ledöbbenve, dühösen, és teljesen reménytelenül. Aztán összeszorította a fogát és meghajolt. "Semmi egyéb, őkegyelme."
"Akkor hát Morrow áldása szálljon önre, őrmester."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése