MK4 Háttér - 020 - A sötétség felemelkedése 20/

Erős menetelést rendelt; be kellett hozniuk az elvesztegetett időt és gyorsan oda kell érniük Vladovar Kikötőbe. Nemsokára elérték a Nagy Utat ami a Kulvorn hegység és Feketegyökér Erdő közt vezetett. Széles volt és egyenletes, és bár gyűlölte, hogy egy ilyen nyilvánvaló célponton utazik, ezen juthattak el Vladovarba leggyorsabban, és eddig nem volt semmi nyoma üldözőknek.

A nap maradékát meneteléssel töltötték, majd aztán az este jó részében is. A hőmérséklet lesüllyedt, és a leheletük párája elvegyült Szög kazánjának fekete füstjével. Ilari előreküldött egy felderítőt, hogy megvizsgálja az előttük álló utat. A nő futva érkezett vissza. Ősz hajú volt, ötven közeli talán, és évtizedes tapasztalatot hozott a csapatba -- Ilari tudta, hogy számíthat rá. Valóban, Ayakaz Petrova tizedes egy kosszita volt, és egykor már szolgált erdei felderítőként a khadori hadseregben. "Katonákat láttam, két mérföldnyire innen. Az erdő szélén."

"A mieink, vagy ellenségek?" kérdezte Ilari.

"A mieinknek tűntek a füst és tűzfény alapján. Valószínűleg gólem kazánok."

"Létszám?"

"Annyira tippeltem őket, mint amennyi nekünk van, uram."

"Jó munka."

Továbbhaladást rendelt, Nowak és ő mentek a menet elején. Bár teljesen megbízott Petrova jelentésében, nem vállalhatott semennyi kockázatot. Így Szöget az élre állította. A gólem majd bevonzza a tüzet, és a tolópajzsa megvédi őket a kisebb lövedékektől, elég időt biztosítva Ilarinak hogy varázsoljon és lőjön a puskájával. A gyalogságot maguktól száz yardnyira hátrébb tartotta, egy enyhe kanyarban rejtve őket. Ha ellenség támad rájuk, ők meglepetésként nyithatnak tüzet.

Ahogy közeledett a helyhez amit Petrova leírt, látta a jellegzetes füstpamacsokat, sötétebbeket mint az éjszakai égbolt, és megnyugodott. Semmi ilyesmit nem tapasztalt az Orgoth erőinél, így tett egy próbát.

"Az Anyaország fiai és lányai!" kiáltotta.

"A császárnő nevében szolgálunk!" szólt a helyes válasz.

Fél tucatnyi alak vált ki a fák közül, az egyik közülük egy harci gólem, a kazánja fénye könnyen megismerhető volt. Az alakok közelebb jöttek, és az egyikük meggyújtott egy fáklyát -- igazából egy hegesztőpisztolyt.

"Thamar véres fogaira, uram, átkozottul jó önt újra látni," mondta Vislovski mester.

Ilari kezet nyújtott és megszorította a szerelő kezét. "Téged is, Mester. Ki van még itt veletek?"

"Kábé ötven gyalogossal együtt jutottunk ki." mutogatott Vislovski a fák közé mögötte. "Roslov hadnagy vette át a vezetésüket."

"Roslov él?" mondta Ilari, megdöbbenve a jó szerencséjét. Nagyon kevés ilyenben volt része mostanság.

"A hadnagy elrángatott engem és mindenki mást attól a kaputól, amikor már odaveszett," mondta Vislovski. "Ez a nő úgy harcol mint egy démont és úgy vezeti az embereket mint egy átkozott kommandant."

"Ha túléljük ezt az egészet, én leszek az első aki javasolja majd előléptetésre."

"Nasdovich?" kérdezte halkan Vislovski.

Ilari a fejét csóválta. "Csak miatta vagyok már itt."

"Nagy kár," mondta Vislovski. "Az Anyaországnak szüksége van az olyan rettenthetetlen harcosokra mint ő, most jobban mint bármikor."

"Amíg én még lélegzek, az áldozata nem lesz hiábavaló."

"Elhiszem, uram. Parancsok?"

"Egyesülünk, majd elindulunk Vladovarba."

MK4 Háttér - 019 - A sötétség felemelkedése 19/

 Úgy tűnt, hogy bármennyire is kezdte megszokni az Orgothok iszonyát, valami új és förtelmes bukkant fel és meglepte. Egy csoport páncélos lidérc szerű alak lebegett két tucat nagydarab ogrun-szerű lény előtt. A melákok csataszekercével voltak felszerelve, míg a lidércek, vagy szelleme hasonló volt ahhoz amit az Orgothtól már látott -- tüskék, és vadállatokra, rovarokra, vagy ezek fura keverékére utaló páncélban. Ezeknek az alakoknak hosszú, copfba font hajuk volt, és mindegyikük kétkezes pengét forgatott. Első ránézésre harcosoknak tűntek, de aztán rájött, hogy sokkal rosszabbak.

A boszorkányok egyike felkiáltott ugató, idegen nyelven, és a baltás izomkolosszusok rohamra indultak.

A khadori gyalogság tüzelni kezdett, majd a Bivaly ágyúi is rákezdtek, véres ronggyá változtatva az ellenség első sorát.

Egyszerre, mindegyik boszorkány sötét, ködös éjszakába burkolózott, és üresség lebegő pelyheiként közeledtek. Ilari felemelte a puskáját és rálőtt az egyikre, de a lövése nem talált célt -- egyszerűen nem volt mire célozni.

Varázsrúnák jelentek meg a boszorkányok sötét alakjai körül. Zöld lángcsóvák csaptak ki a jelenlétükből, és a lángok beborítottak egy maréknyi Téli Hadtest bakát. Nem gyulladtak föl. Helyette, a húsuk leesett a csontjukról, folyékony áradatként. Még annyi kegyelmi időt sem kaptak, hogy fölsikolthassanak.

Újabb Orgoth katonák érkeztek, de a baltások beférkőztek a kevés megmaradt gárdista közé. Ilari rohamra akarta küldeni Szöget, hogy lelőjön annyit ezekből az új ellenségekből, amennyit csak tud, de Volkova szavai nem engedték nyugodni. Nem eshetsz el itt.

"Visszavonulás a kapun keresztül," kiáltotta a Bivaly pilótájának, majd megismételte a parancsot a féltucatnyi gyalogságnak a közelében.

A pilótának nem kellett több biztatás, és a Bivaly elmorajlott a kapu felé. Ilari követte, Szöggel az oldalán. Még mindig voltak ellenséggel csatázó Téli Hadtestesek, feltartóztatva az őket a kapu belső oldalán.

A kinti úton, Ilari vett egy mély levegőt és kiadta a parancsot ami az élete végéig kísérteni fogja. "Lőjetek a kapura. Romboljátok le !"

A Bivaly vezetője nem tétovázott -- a gépágyúja belemart a kőbe a kapu-boltív fölött. Ilari hozzátette Szög mozsarát, és pillanatok alatt, a kapu összeomlott, hatalmas kőkockák omlottak lavinaként. Fájdalmas sikolyok szűrődtek át még így is a rögtönzött barikát túloldaláról.

Elfordult a haldokló Skrovenbergtől, és kiadta a menetparancsot délre. Az első khadori város elesett az Orgoth előtt.

Két mérföldnyire a várostól, Ilari utolérte Yuri Nowak őrmestert és a katonákat akik a Hadigéppel tartottak. Az őrmester láthatóan várt rá, a civilek pedig akiket Ilari a védelmére bízott nem voltak vele.

Ahogy közeledett, Ilari így kiáltott, "Hol vannak az emberek akiket rád bíztam?"

"Uram, előre küldtem őket." mondta Nowak. "Lelassították a csapatunkat, és úgy ítéltem meg, hogy ez sebezhetővé tett bennünket."

Ilari egyetértett ezzel az elemzéssel, de az őrmester mégsem hagyhatott el több száz férfit, nőt és gyereket védelem nélkül. "Magyarázza meg!"

"Igen, uram," mondta Nowak. Magabiztosnak tűnt -- biztosnak, de nem nagyképűnek. "Az Orgothok szerintem nagyobb stratégia célpontokra szentelnek nagyobb figyelmet."

"Abból, amit láttam, ez így is van."

"Szóval, nem valószínű, hogy rászánnak sok, vagy bármennyi erőforrást, hogy átvágjanak a nehezebb terepen, hogy levadásszanak pár száz civilt," folytatta Nowak. "Feketegyökér Erőd csupán pár mérföldnyire van innen. Oda küldtem a civileket."

Ennek volt értelme. Az Orgoth nagyobb zsákmányra készült, mint amit Vladovar Kikötőben találhat. Ilari felsóhajtott. "Rendben. Jó éleslátás, őrmester. Azok az emberek lehet túlélnek majd önnek köszönhetően."

"Köszönöm, uram." mondta Nowak. Hirtelen olyan fiatalnak tűnt, ahogy a dicséretben sütkérezett. 

Még mindig volt egy csomó feladatuk, főleg a Bivaly és a Rémfarkas üzemanyag tartaléka. Odament a füstöt pöfögő géphez. A pilóta lenézett rá, egy szikár arcú férfi volt, apró szemekkel és ritkás barna hajjal.

"Mi a neve, őrmester?" kiabált föl Ilari.

"Radovich, uram," mondta a férfi.

"Radovich őrmester, itt fogjuk hagyni a bivalyt, és azt szeretném--"

"Elhagyni?" mondta Radovich, dühösen. "Ez nem lehet komoly."

Ilari félre billentette a fejét meglepődöttségében. Ez egy újabb elem volt, ami új volt számára parancsnokként : parancsmegtagadás. "Teljesen komoly vagyok, őrmester. Át fogja rakodni a szenet ebből a gépből Szögbe, a Rémfarkasomba, és ezt azonnal meg fogja tenni. Ezentúl pedig uramnak fog engem szólítani."

"Uram, úgy vélem, hogy a Bivaly nagyobb tűzerőt fog nekünk biztosítani, ha ellenséggel találkozunk," mondta Radovich, kimértebb hangsúllyal. 

"Én pedig azt gondolom, csatamágusként, hogy egy harci gólem rendelkezik mindazzal a tűzerővel amire szükségünk van, anélkül, hogy a fél vidék figyelmét felhívja a jelenlétünkre. Ezen túl, azt hiszem, hogy kapitány vagyok és on egy őrmester, és hogy követni fogja a parancsaimat kérdés nélkül, vagy Thamar fekete leheletére esküszöm, hogy láncra veretem." Ilari nem akart ennyire nyers lenni, de ugyanannyira zavart volt már, mint körülötte a katonák, és nem engedhette, hogy azok ezt lássák. A haragja elérte a kívánt hatást.

Radovich arca falfehér volt. "Fogadja bocsánatomat, uram."

"Nowak őrmester," kiáltott Ilari, egyelőre nem foglalkozva Radovichal, "segítsen Radovich őrmesternek. Elegendő szénnek kell lennie itt még az ön harci páncéljához is."

Miután végeztek Szög újratankolásával, hátrapillantott Skrovenberg felé. Ott, zsíros fekete füstoszlopok emelkedtek az ég felé, és úgy érezte mintha távoli sikolyokat is hallana. Megerősítette magában, hogy csupán a szelet hallja, és tovább vezette a rongyos csapatát délre.

MK4 Háttér - 018 - A sötétség felemelkedése 18/

 Ötödik fejezet - Sötét ősellenség

Miután az északi kapu elesett, Ilari a város déli része felé futott, összegyűjtve annyi katonát amennyit csak tudott, miközben visszavonultak az Orgoth horda elől. Amit a saját kudarcos csatája utána meg tudott menteni csupán egy A-2 Bivaly, a saját Rémfarkasa Szög, és egy maréknyi gyalogság voltak. Volkova még vele volt a menekülése első részén, de egy csoport Orghothal való csatározás után elsodródtak és elvesztették egymást. Más választása nem lévén, tovább haladt.

A kikötőváros polgárai Ilari körül nyüzsögtek, megrémülve, elszörnyedve. Próbált lelket önteni beléjük, menedéket nyújtani az életeik és otthonai pusztulása közepette, de minden hiábavalónak tűnt, még önmaga számára is. Lassított a tempón, hogy a civilek tömegei részesülhessenek a védelmében, miközben a déli kapu felé vezette őket, remélve, hogy az orgothok még nem érték el. Ez volt a város egyetlen földi bejárata a városnak, és az Orgothok úgy tűnt, inkább a hajóikra támaszkodnak a harcosaik szállításához és partra szállásukhoz.

A katonák akik Ilarihoz csatlakoztak a rohanás közepette szörnyen hálásnak tűntek a vezetés bármilyen formája iránt. A legtöbben Téli Hadtest  gyalogosok voltak, de még összeszedett egy Hadigép golyószóróst és két arkanistát. A csatamágusok nem tudták Volkova merre lehetett. Bár Ilari kereste őket, és reménykedett, Roslov hadnagy és Vislovski mesterről nem volt semmi hír, és több ideje nem maradt a töprengésre.

A déli kapu egyre közelebb került. Kicsi volt, és főleg kereskedők és más kézművesek használták, akik az ország belseje felől, Vladovar kikötőjéből és keletről érkeztek. Nem védte senki, az őreit átvezényelték egyéb Orgoth ostromlott részekre. Az ellenségnek se volt nyoma, és Ilari megkönnyebbülten fellélegzett. Odakiáltott a Bivaly pilótának. "Helyezd magad a kapu közelébe. Az öntöltő ágyúk fedezzék a mögöttünk lévő utat."

Rámutatott a nagy útra ami a városba és azon keresztül vezetett. Bár nem rendelkezett hagyományos védelemmel, az út ami a déli kapuhoz vezetett szűk volt, körbevéve épületekkel és árusok kiszolgálásra kiépített pultokkal. Ha rájuk támadnak, ez be fogja korlátozni az őket hatékonyan elérő ellenségek számát.

Körülbelül három egységnyi gyalogsága volt -- nem elég ahhoz hogy komoly védvonalat alakítsanak ki, csupán annyi, amennyi a menekülő lakosságot még pár pillanatig óvni tudja, ha bekövetkezik a legrosszabb. Magához hívatta a Hadigépet, aki őrmesteri csíkokat viselt a vállvértjén. Nasdovich jelent meg előtte látomásban az elméjében, ahogy a számtalan másik halott közt fekszik, mint egy komor kísértét.

"Uram," mondta a Hadigép és fölemelte a sisakrostélyát. Fiatal férfi volt, talán huszonöt esztendős, de a jég kék tekintete és a homlokán húzódó sebhely tapasztalatról és hozzáértésről tanúskodott.

"Mi a neve?" kérdezte Ilari.

"Nowak, uram. Yuri Nowak."

"Nowak őrmester, vigyen magával két osztag gyalogságot és kísérje el legjobb tudása szerint a civileket miközben menekülnek a városból. Menjen egyenesen délre és kerülje a Lothpool-t." Az orgothok valószínűleg hajókat küldtek föl a mély, széles folyón." Ha nem érlek benneteket utol, mondja el Vladovar Kikötő parancsnokának, hogy mi történt itt, hogy mit látott. Megértette?"

"Tökéletesen, uram."

"Jól van. Induljon."

Nowak őrmester kiválogatta a katonáit -- főleg puskásokat -- Ilarinak meghagyta az egyetlen golyószóróst és kettőt a rakétásokból. Ezután a rémült civilekből valami menetoszlophoz hasonlítót szervezett és eltűnt a kapuban, miután Skrovenberg utolsó polgárai is átjutottak.

Ilari a Bivallyal szemben helyezkedett el, a kapu másik szárnyán. Szöget ugyanarra fordította, mint amerre a Bivaly ágyúi néztek. A Rémfarkas mozsarához már nem volt sok lőszer, de egy pár jól elhelyezett lövés talán lassítja majd a feléjük haladó ellenséget. A tíz megmaradt katonája rongyos, sebesült vagy zavarodott volt, mindegyikük vesztes csaták túlélője. Pár oda-oda pillantott, ahol Nowak őrmester távozott, nyilván arra vágyva, bárcsak ők is vele mehettek volna.

Vártak. Percek teltek el lassú agóniában. Ilari látta, ahogy a lángok egyre terjednek a városban tőlük északra; hallotta, ahogy az ellenség üvöltését. A fülsértő sikolyok egyre hangosodtak, és a déli kapuhoz vezető utat hamarosan elárasztották a páncélos testek.

Az Orgoth rájuk talált.

MK4 Háttér - H001 - Athena di Barro

 Athena di Baro kapitány

A Vihar Légió feltörekvő csillaga, Athena di Baro kapitány sokszor az a fiatal csatamágus akihez a többieket mérik. Csodálják azok akik alatta szolgálnak és megbecsülik azok, akiknek jelent. Vezetési stílusa az optimizmus és a bátorítást keveréke, heves csatatéri magabiztossággal és határozott akarattal megtámogatva.

Athena kivételesen hozzáértő harci gólemek irányításában, a tehetsége ezen része ösztönösen és könnyen megy neki. A harctéri taktikáját leginkább úgy lehet leírni, hogy pusztítóan védekező. A gólemeket lépkedő, támadhatatlan acélfallá tudja gyúrni egy halom képességgel, ami ellenállóbbá teszi őket a csatatéren. Ez pedig azt eredményezi, hogy tökéletes taktikai pozícióba tudja őket mozgatni, mielőtt megindítja az elsöprő támadást.

Korai évek

Athena di Baro ordi, tordori származású. Az apja, Nicolo di Baro, vagyonos acélipari mágnás volt aki átalakította az eszközeit és warjack gyártásba fektette. A Fekete Horgony Iparvállalat egyik legnagyobb befektetőjévé vált, ellátva a kohóit mind acéllal, mind tőkével. Nicolot nyugtalanná tette az Ord és Khador közt növekvő feszültség, különösen mivel két fia is volt, akik pár év múlva hadkötelessé értek volna. A hírhedt vadkankapui mészárlás után, amit a Khardovi Hentesként elhíresült khadori csatamágus vitt végbe, lemészárolva több száz ártatlan ordi civilt, Nicolo elhatározásra jutott és átköltöztette a családját Cygnarba 587AR-ben.

Nicolo di Baro azt tapasztalta, hogy a Fekete Horgonyhoz való kapcsolatait pozitívan ítélték meg, és megbízásokat kapott, hogy még több gólemet gyártson Vinter számtalan háborújához. Azonban, mikor Vinter királyt letaszították a trónról és a higgadtabb természetű öccse, Leto, került a trónra, Nicolo szoros kapcsolatai Vinterrel gyanakvásra adtak okot az új hatalomnak. A szerződéseit a cygnari hadsereggel felmondták, rákényszerítve ezzel, hogy bármilyen vevőnek felkínálja a portékáit, főleg zsoldos seregeknek, kik bizonytalan megrendelései miatt a bevételei erősen megcsappantak.

E pénzügyi válság közepén, Nicolo felesége, Liana di Baro, megszülte harmadik gyermeküket 595AR-ben, aki az Athena nevet kapta. Nicolot kevéssé érdekelte a leánya. A legidősebb fia, Rovan, részesült a figyelme oroszlánrészében, mivel őt szánták a családi vállalkozás örökösének. Nicolo második fia, Osla, csak támogató feladatod kapott családban, Athenának pedig csupán a jó házasság által kötött szövetségben láttak szerepet. 

Athenát főleg szolgálók nevelték. Amikor már elég idős volt, Osla elkezdte magával vinni, amikor a családi gyártócsarnokokat látogatta. Athena szerette ezeket az utakat a bátyjával, de az apja figyelmére jobban vágyott.Bár kevés kapcsolata volt Nicolohoz, Athena a fejében csodálatos emberként építette fel, olyasvalaki volt, akinek a szeretetét és jóindulatát ki kell érdemelni. Lehetséges, hogy Athena megszállottságát a harci gólemekkel és mechanikával az fűtötte, hogy Nicolo di Baro ezen keresztül felfigyeljen rá. Ha valahogy be tudná bizonyítani, hogy helye van az üzleti körökben, akkor lehet megtalálja majd  a helyét a férfi szívében.

A szülői felügyelet hiánya lehetővé tette Athenának a szabadabb mozgást, és elkezdett kiosonni a családi birtokról, hogy egymaga is meglátogathassa a kohókat. Sokszor gépzsírral összekenve tért haza, égésnyomokkal, és véraláfutásokkal, amiket mind-mind alaposan rejtegetett a szolgálók és édesanyja előtt. A következő öt évben, Athena megtanult mindent amit tudott a mechanikáról és a munkagólemek belső működéséről. Olyan sűrű vendége volt a jack javító műhelyeknek, hogy a jack szerelők elkezdték "kicsi inasnak" hívni.

Mire tizenhat éves lett, Athena már többre volt képes, mint pusztán tanulni a gólem szerelőktől: már aktívan segíteni tudta a munkájukat. Egyik éjjel, miután a többiek már hazamentek, miközben egy Karom warjack javításán dolgozott, a mechanika rajongása valami sokkal erősebbé és jelentősebbé érett. Fölkapcsolta a Karmot, hogy megvizsgálja a munkáját a hidraulika javításán, és amikor a cortex elindult, a tudata ketté oszlott. Először megrémítette, de aztán rájött, hogy mi történik: a Karom tudata a sajátján belül keresett magának helyet. Izgalomtól pörögve, Athena megparancsolta a gólemnek, hogy mozduljon meg, csupán egy elme paranccsal -- és az engedelmeskedett neki. Az éjszaka maradék részét azzal töltötte, hogy a gólemet a műhely területén mozgatta föl és alá, kiélve az újonnan felfedezett tehetségét és tudást, hogy végre volt valami értéke, valamit amivel magára irányíthatja az apja figyelmét. Alig várta már, hogy megoszthassa a hírt. 

Egy teljes hétig sikeresen titokban tartotta a tehetségét. Lángolt belül a türelmetlenségtől, és amikor megtudta, hogy Nicolo és Rovan jelen lesznek egy gólem alkatrész-csomag átadásánál, elhatározta, hogy felfedi az erejét. Beosont a csarnokba és várt az apja és bátyja érkezésére. Amikor Nicolo és Rovan megérkeztek, hogy megvizsgálják és felügyeljék a szállítmányt, Athena előbukkant az egyik gólem szerelő aknából, oldalán a Karom warjackkel.

Először, Nicolo dühös volt a zavarás miatt -- de aztán rájött, hogy mit is lát valójában. Nem volt vele jack parancsnok, aki az utasításokat kiabálta volna a Karomnak. Az követte Athenát, követte a lány utasításait. Nevetve, Nicolo megölelte Athenát, és életében először, megolt neki az amire a lány egész életében vágyott. Ám nem tartott sokáig.

Nicolo di Baro örvendett a lánya tehetségének, de nem azon okok miatt, amit a lánya hitt. Julius uralkodása alatt az üzlet nem lett jobb mint Leto király alatt volt. Nicolot egyre inkább zsoldosnak tekintették mint cygnarinak, és a nehéz időkben olyan üzleteket is kötött amik a rossz fajta figyelmet hozhattak a cégének. Ám most megvolt a tökéletes módszer, amivel újra talpra állhat. Felkínálta a lányát a Stratégiai Akadémiának kiképzésre, megalapozva a hírnevét, mint a korona hű szolgája egy olyan időszakban, mikor Cygnarnak hatalmas szüksége volt csatamágusokra. 

Athena három nappal az utazás előtt tudta meg, hogy el fogják küldeni az akadémiára. Az apja még annyira sem tartotta, hogy személyesen közölje vele; túlságosan elfoglalta a cygnari hadsereggel megkötött új szerződések intézése.

614AR-ben, tizenhat évesen, Athena di Baro belépett a Stratégiai Akadémiára. Ami általában örömteli időszak az új kadétok életében olyan volt számára mint egy börtönbüntetés. Egy futó pillanatra megszerezte az apja figyelmét, és aztán az egyetlen tulajdonsága ami különlegessé tette a szemében, a keserűség és szomorúság forrásává vált. 

Stratégiai akadémia

Az elvárttal szemben, Athena di Baro nem érezte megtiszteltetésnek a kinevezését a Stratégiai Akadémiára. Számára ez csak egy újabb megnyilvánulása volt a családja feléje való viszonyulásának - mintha egy tárgy lenne ami által társadalmi és pénzügyi sikereket nyerhetnek. Osla fivére elmondta neki, hogy az apja mit tett, és Athena egyetlen céllal érkezett az Akadémiára : hogy elbukjon. Ha kiteszik az akadémiáról, az apja üzleti tervei szétesnek majd. A bosszú lett az egyedüli mozgatója, és ez adott neki arra halvány esélyt, hogy úgy érezze, az életét ő irányítja.

Nem volt más választása, így részt vett az alapképzésben amin az összes csatamágus átesett, de csak a lehető legkevesebb energiát fektette be. Ennek ellenére, Athena tehetsége szemmel látható volt. Jó ösztönei voltak a dárdával és a tűzfegyverekkel, és néha megfeledkezett a bosszújáról és rendesen dolgozott. Amikor ilyen történt, élre tört, és olyankor mást is érzett a szomorúság és dühön kívül -- örömöt és reményt, mint amit akkor érzett, mikor felfedezte a tehetségét. Ám ez rövid ideig tartott, a dühe újra és újra előtérbe került.

Athena szinte biztosan elérte volna a célját és kirúgták volna az akadémiáról, ha nem lett volna Anson Wolfe ezredes. Megfáradva a csatározásokban, az ezredes elfogadott egy rövid távra szóló mentor megbízatást az akadémián, a Henge Hold-i csata után. Az ifjú di Baro egyből feltűnt neki, és megpillantotta az igazi képességei csillanásait. Azonnal kikérte a lány aktáját és rögtön rájött, hogy ez a fiatal csatamágus aktívan küzd az ellen, ami valójában volt. Nicolo di Baro, a lány apja, egy olyan név volt amit Wolfe más ismert. Az iparmágnás gátlástalan üzletelése ismert volt a cygnari biztonsági szolgálatok előtt, és a beszámolók, miszerint di Baro a lányát csak a katonai szerződések elnyerése érdekében soroztatta be, csak hozzátettek ehhez a negatív képhez. Egy pillantás Athenára viszont, és világos volt Wolfenak, hogy ő egyáltalán nem olyan mint az apja. Mindezzel együtt, Wolfenak még mindig segítenie kellett a lánynak, hogy kiszakadjon az apja árnyékából.

Hogy megmutassa Athenának a lehetőséget ami előtte állt, Wolfenak két dolgot kellett biztosítania : megértesse vele, hogy a cygnari hadseregben való szolgálat egy vonzó és alkalmas életút, valamit egy fajta lezárást is el kell érnie a családjával szemben. Behívatta Athenát az irodájába, és bár a lány arra számított, hogy a kilépő papírjait fogja megkapni, helyette egy ideiglenes kinevezést ajánlott neki, ami még csatamágus tanonci ranggal is járt. Összezavarodva, de kíváncsian, Athena elvállalta, és nem sokkal később már Wolfe ezredest kísérte Caspia utcáin, karddal és lándzsával, egy igazi gólemet irányítva. Az úti céljuk egy Tőr nevű hajó volt, amiről azt gyanították, hogy warjack alkatrészeket csempész Khadorba. Athena és Wolfe küldetése az volt, hogy átvizsgálják a hajót és őrizetbe vegyék a csempészeket.

A nyilvánvaló veszély és a bizalom amit Wolfe ezredes belé fektetett örömteli volt Athenának, a katonai rendszerű gólem irányításáról nem is beszélve. A cortexe zümmögött az agyában mint egy galvanikus szikra, elárasztva őt nyers energiával. Amikor odaértek a hajóhoz, felfegyverzett férfiak és nők, és egy pár munkagólem rakodtak a hajó belsejébe. Wolfe megparancsolta Athenának, hogy maradjon hátul és tartsa szemmel a vélt csempészeket, amíg ő beszél velük. Első körben a Tőr legénysége nyugodt volt és együttműködő, amíg Wolfe arra nem kérte őket, hogy átnézhesse a hajót. Ekkora a hozzáállásuk megváltozott, és Athena, életében először, érezte a kitapinthatatlan feszültséget a levegőben ami előrejelezte a közelgő erőszakot. Az egyik csempész pisztolyt rántott és tüzelt. A lövés ártalmatlanul pattant le Wolfe védőmezőjéről, aztán egyetlen kardcsapással végzett a támadójával.

Athena aztán a harc káoszába csöppent, de nem vesztette el a fejét, és igazából, miközben körülötte golyók süvítettek, olyan tisztán látott ahogyan azelőtt még sohasem. A harci góleme az akarata kiterjesztésévé vált és a Futár elkezdte ágyújával lőni a csempészek munkajackjeit, megsemmisítve azokat, miközben Wolfe ezredes és az irányítása alatt álló Stryker közelharcban küzdöttek. A harcnak hamarosan vége lett, a csempészek pedig vagy halottak voltak, vagy városi őrség fogságában. 

Wolfe félrevonta Athenát és mutatott neki a áruból amit a csempészek Khadorba akartak vinni. Az anyagok mint-mind a lány családjának mesterjegyét viselték. Wolfe elárulta neki, hogy a Cygnari Felderítő Szolgálat adta neki a tippet a csempész láncolatról, és már csak a bizonyítékra volt szükség, hogy elítélhessék, és hogy minden más jel ellenére Athena apja az ellenségnek szállított fegyvereket és felszerelést. Mondta neki, hogy ha marad az akadémián és folytatja a képzését, nem ez lesz az utolsó alkalom, amikor beleronthat az apja terveibe, vagy akár el is ítélhetik. Ettől a pillanattól fogja a bosszú átvette az élete fölött az irányítást. 

Athena di Baro egy évvel később diplomázott a Stratégiai Akadémián, az utóbbi évek legígéretesebb csatamágus tehetségeként. Wolfe ezredes a lányt félelmetes harcossá és hatékony csatatéri vezetővé formálta, és az idősebb csatamágusban mentorra és barátra lelt.

Csatamágus tanonc kiküldetés

Athena di Baro hadnagy 616AR-ben kezdte meg a tanonci szolgálatát Beth Maddox ezredes felügyelete alatt. Mint Wolfe ezredes, Maddox is egyike volt a maroknyi tapasztalt csatamágusnak akik túlélték az Infernál Háborút, de az a konfliktus, és a khadori háború előtte, sokat kivett a belőle. Az oly sok bajtárs elvesztése, köztük Coleman Stryker főgenerális és személyes barát, kevés dolgot hagyott meg neki amit átadhatott volna az ifjú csatamágusnak.

Már a kezdetektől fogva világossá vált Athenának, hogy a mentorja nem az lesz amiben reménykedett. Maddox falak mögé rejtette az érzéseit, míg a végén csak egy katona maradt meg belőle amit csupán a kötelességtudás és megszokás vezérel.

Maddox időről-időre próbált jó tanácsokkal szolgálni Athenának, de a legtöbb arra irányult, hogy megvédje az ifjú mágust ugyanazoktól a sebektől amiket ő maga is elszenvedett. Egy olyan vezetési stílust vitt, ami bár hatékony volt, azon alapult, hogy a csatamágus teljesen eltávolodjon azoktól akik a parancsnoksága alatt álltak. Athena hallgatott Maddoxra, a kötelességéből kifolyólag, de teljesen elutasította a legtöbb tanácsot ami nem stratégiára vagy mechanika manipulációra vonatkozott. Athena túlélte a fájdalmát és megtalálta a saját útját, és nem engedte hogy ő is kilátástalanságba és kedvtelenségbe zuhanjon.

Bár nem voltak nagy méretű összecsapások ezekben az években, Athena így is elég sokat harcolt a küldetése során. Visszavert Scharde szigeteki kalóz portyákat Magaskapu környékén, levert egy aligátorember lázadást a Fenn Mocsaraknál, és még egy kisebb csetepatéba is keveredett Menita erőkkel Caspia közelében, ez volt az egyetlen alkalom amikor ellenséges gólemekkel harcolt. Ezen harcok mindegyikében, Athena teljesen ellenfelei fölé kerekedett, egy veterán pontosságával hajtva végre a hadi terveit.

A győzelmei megnövelték a bizalmát a képességeiben és népszerűvé tették a közkatonák körében. Magabiztos volt, anélkül hogy öntelt lenne, döntőképes, és általánosan jól képzett. Maddox ezredessel összevetve, aki közben egyre mélabúsabbá vált, nem meglepő, hogy az ezredes alá rendelt katonák inkább a tüzes fiatal hadnagy alatt vonultak volna csatába.

A tanonc küldetés végén, Maddox pozitív, már-már rajongó jelentést írd a tanítványáról és Athenát kapitányi rangba léptették elő, teljes értékű csatamágusi rangba. Megkönnyebbült, amikor kiszabadult Maddox társaságából és izgatottan lépett be a Vihar Légióba, ahol a barátja és tanítója, Anson Wolfe mellett szolgál majd.

A jövő

A tanonci küldetése után, Athena Wolfe ezredes mellett az új Vihar Légió egyik fő vezetője. Miközben a férfit a cygnari új sereg tapasztalt vezéreként látják, Athena ugyanakkor a fényes és villámmal telített jövőt jelképezi.

Az Orgothok érkezésének híre Khadorba jogosan megrémisztett sokakat a cygnari hadseregben, de Athenát nem. Naponta várja a parancsait, hogy szembeszállhasson a hódítókkal, vágyva a bizonyításra a tengerentúlról érkező szörnyűségek ellen.

MK4 Háttér - F001 - Zsoldosok

 Zsoldosok

Nyugat Immoren zsoldos hagyományai réges-régiek. Számtalan századon keresztül, szabadúszó katonák  gyűltek össze tavasszal a hadjárat évad kezdetén, néha ugyanazon az oldalon harcolva, néha egymással ellen, a szerződésük szerint. Veszélyes élet volt ez, sok vérrontással és változó hűséggel, amit csak a fizetőmester pénze billentett egyensúlyba.

A dolgok idővel változtak viszont, és a zsoldosok élete sem az ami egykor volt. A nemzetállamok nagy és hivatásos hadseregei felemelkedésével megváltozott a háború képe a Vas Királyságokban. Kevesebb sok főnek kenyeret adó zsoldos kompánia van, és kevesebb a megbízó is, ki a szolgálataikért fizetne.

A zsoldosok szerepe is gyökeresen megváltozott. A mai idők zsoldosai jellemzően inkább egyszemélyes, nagy szaktudású egyének, kik képességei és tudása messze meghaladják az átlag katonáét. Kevesen tevékenykednek hivatalos szerződéssel, és a szolgálati idejük is jellemzően rövid.

Miközben a megosztott hűség állandó, minden zsoldos a saját okai miatt harcol. Egyeseket a kapzsiság vagy bosszú vezérel, másokat mély kötelességtudat. Mások egyszerűen nyughatatlanok és nem ismernek más életet. Vannak olyanok is, akiket adósságok és kétségbeesés láncai kötnek a szolgálathoz, vagy olyanok akiket még ennél is sötétebb erők mozgatnak. Egyesek még csak el sem fogadnak pénzbeli fizettséget, helyette sokkal elvontabb dolgokat kérnek bérként. Az egyetlen összekötő tényező köztük a küldetéstudásuk és a végleges hűség hiánya ami egyébként meghatározna a sorsukat.

Maulgreth, a hús-vér pestis

A neve elveszett az emlékezetnek az Orgoth kisöprés során, amikor a legyőzött sereg megpróbálta lerombolni jelenlétük minden nyomát, egészen a zord templomaik utolsó kövéig és magasló obszidián erődeikig. Évszázadokon át, Maulgreth, ki egykor a leghatalmasabb Orgoth hadukat egyiket volt, várakozott, mérhetetlen dühét csupán az elhagyatott sírboltja csendje tudta magába zárni. Most kiszabadulva a hosszú elzárásából, és a szinte névtelenségből a hadboszorkányok által, kik az új Orgoth sereggel érkeztek, a haláltalan Maulgreth újra felemelkedett, hogy megfojtsa az emberiséget és porrá zúzzon minden ellenállást. Bár már nem teljesen Orgoth és nem is teljsesen a halál megtestesülése, Maulgreth most önálló hadúrként cselekszik, néha a honfitársait segítve, néha pedig szövetségbe bocsátkozik Nyrro kultusza legaljasabb lidérceivel. 

102822-es rab

A nő aki már csak a rabsorszáma szerint ismert, mivel minden régebbi bejegyzés odaveszett a mostani háborúk során, arra ítéltetett, hogy a Khadori Birodalmat szolgálja Doom Reaverként, vezeklésül a bűnökért amiket még a Téli Gárdában követett el. Idővel, 102822 nagyon ritka erőt mutatott az elátkozott karddal szemben amit hordott, lehetővé téve neki, hogy kibújjon a Szürkemágus felügyelők irányítása alól. Ennek köszönhetően, 102822 meg tudott szökni a llaeli frontról, ahol halála már szinte biztos lett volna egy értelmetlen roham során. Átszökve az Ios-i határvonalon, Retribution fogságba esett, kik ki tudták használni az élő fegyvert, amivé 102822 immár vált. Az Orgoth visszatértével, újra visszaengedték Khador országaiba, ahol magányosan vadászik az ellenségre, halált és káoszt szórva bárhol, ahol felbukkan.

Eilish Garrity, a Sötét Áruló

Miután elboltolta a lelkét a Nonokrion Rend infernáljaival hatalomért cserébe, Eilish Garrity elkezdte megbánni az üzletet az infernálok veresége után. Bár a tartozása hatalmas volt a csökkent hatalmú Rend felé, Eilish az Orgoth érkezését a végső lehetőségként látja, hogy változtasson sorsán. A romlott, hatalomvágyú arkanista megidézett a lelke mélyéről egy sötét erőt és a felkereste a hódítókat egy szentségtörő ajánlattal, keresve a kapcsolatot az ő saját infernál uraikkal. Egy okkult zseni gyáva tette során, Eilish hűséget esküdött a Fellgoeth  infernáloknak, megígérve, hogy ügynökük lesz Caenen és az Orgothot szolgálja a hódításuk során. Most kettős ügynökként tevékenykedik, hogy eltérítse az immori erőfeszítéseket, de még mindig ápolja a kapcsolatait a cygnari társadalomban. Néha az immoriak szolgálatában cselekszik, hogy elkerülje a lebukást, vagyis az Orgothok ezt hiszik, de a valóság az, hogy a szemfüles arkanista nyíltan tartja a lehetőségeit, ha esetleg a hadiszerencse az új urai ellen fordulna. 

Eiryss, a Bosszúállás Árnyéka

Eiryss a Bosszúállás ügynökei egyike volt Ios-on kívül, amikor a Porladás megtizedelte a hazáját. Félretéve a régi fanatizmusát, Eiryss pragmatikusan a még élő Ios-iak védelmének szentelte magát. A lidérceket mély gyanakvással szemlélve, beosont Ios-ba és visszaszerezte Voass-t, Nyssor Tél Atya kardját, Scyrah lerombolt szentélyéből, ahol egy elveszett kor ereklyéjeként vigyázták. Idővel, majd az Orgoth érkezésével, Eiryss félretette a régi gyülöletét és gyanakvását, helyette szövetségeseket keresett Cygnarban és az Iosbeli lidércek közt, hogy megóvhassa a népét a közelgő vihartól.

Alexia, Az Átkozottak Királynője

Túlélte az őrületet, démoni megszállást, és számtalan veszélyt, mióta először kézbe vette az elátkozott Boszorkánypengét. Alexia valóban az elátkozottak királynőjévé vált. A penge, miről azt beszélik, hogy ugyanazok a Fellgoth infernálok kovácsolták mint akiket az Orgothok imádnak, már régóta elcsendesült az irányítása alatt. Miután magába szívta a Nonokrion infernálok esszenciáját a Szüret során, Alexia az erejét a Boszorkánypenge ellen fordította, teljesen a hatalmába kerítve a kardot. Most, a démoni fegyver egyelen uraként, Alexia felveszi a harcot a világ szörnyűségei ellen, keresve, hogy hol tudja megvédeni az élőket a Külső Verem lakóitól.

Damien Korovnik, Koldunmester

Miután elmenekült Korskból Ayn Vanar Szürkemágus pogromja során, Damien Korovnik Koldunmester Orgoth fogságban találta magát az invázió kezdetén. Most alantas szolgálatba kényszerítve, Korovnik szomjazza a szabadságot és a visszatérést a honfitársai közé, még ha ez a biztos halálát is jelentené.

Bár a volt Szürkemágus az Orgoth hadtest szolgálatában harcol, várja a napot, amikor lecsaphat az új uraira és megmentse a régi önmaga egy töredékét, mielőtt a végső ítéletre kerül sor. 

Warmachine MKIV szabályok - 12 - Mozgás, futás, rohamok, egység rohamok

Modellek aktiválása

Amikor egy modell aktivál, az aktivációját felosztjuk Normál Mozgásra és a Harci Cselekedetre. A modell meg kell tegye a Normál Mozgását mielőtt rátérhetne a Harci Cselekedetére.

Független modellek aktiválása

A független modellek egyenként aktiválnak. Csak egy független modell aktiválhat egyszerre. A modell megteszi a Normál Mozgását, ha nem áldozta az előzőleg föl. Ezután, miután a Normál Mozgás kidolgozásra került, kidolgozza a Harci Cselekedetét. Miután elvégezte a Harci Cselekedetét, a modell befejezi az aktivációját. Az aktív modellnek végeznie kell az aktivációjával, mielőtt egy másik modell vagy egység aktiválni tudna.

Egységek aktiválása

A bakák nem egyenként aktiválnak. Helyette, az egész egység egyszerre aktivál. Miután kidolgoztuk az egység Normál Mozgását, minden baka megteszi a Harci Cselekedetét. Miután az egységtagok elkezdik kidolgozni a Harci Cselekedetüket, egy baka Harci cselekedete nem kezdődhet el mielőtt az előző társáé teljesen ki nem lett dolgozva. Mint a független modellek esetén, az egység be kell fejezze az aktivációját, mielőtt egy másik modell vagy egység aktiválni tudna.

Normál Mozgás és Harci Cselekedet feláldozása

 Egyes szabáyok megkövetelik, hogy egy modell feláldozza a Normál Mozgását vagy Harci Cselekedetét, vagy lehetővé teszik neki ezt önkéntesen, valami pozitív hatás kiváltására.

Amikor egy modell önkéntesen feláldozza a Normál Mozgását vagy Harci Cselekedetét, dolgozzuk ki azokat a hatásokat amiket ez kivált.

Egy modell nem tudja önkéntesen feláldozni a Normál Mozgását vagy Harci Cselekedetét, ha kötelezve is van ezek feladására, valamint egy modell nem képes több hatás kiváltására feláldozni ezeket.

Mozgás

Egy modell aktivációjának első része a Normál Mozgás. Általánosságban a modellek csak az aktivációjuk ezen részén mozognak, bár különleges szabályok lehetővé teszik nekik máskor is a mozgást.

Az Advance, haladás arra vonatkozik, ha egy modell a saját akaratából mozog és nem olyan kényszerítő hatások nyomán mint a tolások vagy lökések. Minden mérést a mozgó modell legelső pontjától mérjünk. A modell elmozdulását úgy mérjük, hogy a talpa legelső pontja elmozdulását mérjük. Az elmozdulás mértéke abszolút értékben számolandó. Egy modell talpa nem haladhat át más modell talpán haladás közben. Ez azt jelenti, hogy ha egy rés túl szűk ahhoz, hogy egy másik modell talpta átférjen rajta, az a modell nem mozoghat ott át.

Egység mozgás

Amikor egy egység a Normál Mozgása során mozog, legyen az Haladás, Futás, vagy Roham, válasszunk ki egy bakát, amelyik mozogni fog. Az egység mozgás szabályai csak akkor vannak érvényben, amikor az egység a Normál Mozgása alatt mozog, és semmilyen más mozgásra nem vonatkozik, például a Reposition mozgás.

Miután meghatároztuk ennek a modellnek a mozgását, helyezzük (place) a maradék egység tagokat 2"-en belül tőle. A modellek egymás után helyeződnek el és nem egyszerre. Ezeket a modelleket úgy kell lehelyezni, hogy lássák azt az egység tagot aki mozgott. Azok a modellek akiken olyan hatás van ami megakadályozza a mozgásukat ugyanúgy áthelyezésre kerülnek, de fel kell áldozzák a Harci Cselekedetüket ebben az aktivációban és nem támadhatnak ebben az aktivációban. Azok a bakák, akiket nem tudunk 2"-en belül lehelyezni a mozgó modelltől, megsemmisülnek.

Példa : 

A köre során Allyn aktiválja és halad a Stormblade Legionaire egységgel a Normál Mozgásuk során. Az egység SPD6-val rendelkezik, így Allyn elmozgatha az egyik bakát 6"-et. Ezután lehelyezi a maradék négy modellt a mozgó modelltől 2"-re és egymás látómezejébe.

Ha a mozgás során a mozgó modell megsemmisül vagy eltávolítják a játékból mielőtt a több bakát elhelyeztük volna, az irányító játékos kiválaszthat egy másik modellt és elkezdheti vele ugyanezt a mozgást, és ekkor bármilyen mozgás fajtát választhat a mozgásához.

Amikor a modellek bármi más alkalommal mozognak, a modelleket egyenként mozgatjuk és mérjük.

Példa:

Amikor egy Orgoth Ulkor Mozsaras egység tesz egy teljes haladást az egység normál mozgása során, csupán egy modell mozog az egységből, és a többiek 2"-en belül lehelyezésre kerülnek. Az Ulkor Mozsarasok rendelkeznek a Reposition [3"] különleges szabállyal, ami lehetővé teszi az egységnek, hogy haladjanak 3"-et az egység aktivációja végén. Mivel ez a mozgás nem az egység Normál Mozgása része, minden modell az egységben függetlenül mozog a többitől.

Normál Mozgás

Amikor egy egység, vagy független modell megteszi a Normál Mozgását, az alábbi lehetőségek közül választhat.

- Feláldozza a Normál Mozgását

- Célzás

- Teljes haladás (séta)

- Futás

- Roham

Ezen túl, egyes modellek tehetnek egy olyan Erő Támadást ami magába foglalja a Normál Mozgást és a Harci Cselekedetüket is, mint a slam vagy trample Erő Támadások.

Normál Mozgás feláldozása

Célzás

A modell vagy egység Normál Mozgása véget ér. A modell vagy egység aktivációjának maradékára minden érintett modell +2-őt kap az összes Távolsági Támadó Dobásra amit tesz. A modellek nem kapják meg a bónusz, ha le vannak kötve közelharcban.

Teljes Haladás

A modell vagy egység halad az aktuális SPD értékéig, colban mérve.

Futás

A modell vagy egység haladást tesz az aktuális SPD +5" értékéig. 

Amikor egy modell futásra használja a Normál Mozgását, haladás előtt föl kell áldozza a Harci Cselekedetét, és az aktivációja véget ér, amit végez a futás mozgással. Egy modell nem tud varázsolni, vagy bármikor használható képességet használni a futása végén. Ha egy modell nem tud futni egy hatás miatt és fel kell használnia a Normál Mozgását futáshoz, helyette feláldozza a Harci Cselekedetét és egy teljes haladást teszt, majd az aktivációja véget ér.

Egyes modelleknek különleges követelményei vannak a futáshoz :

- Egy harci gólem el kell költsön 1 fókuszpontot, hogy a Normál Mozgása során fusson

- Egy harci szörnyet hergelni kell, hogy fusson a Normál Mozgása során (1 fury )

Futás és aktiváció végi mozgás

Jegyezzük itt meg, hogy mivel egy futó modell, vagy egy rohamát elrontó modell aktivációja azonnal véget ér, azok nem részesülhetnek az aktiváció végi mozgásból, mint pl a Reposition.

Roham

A modell vagy egység közelharcba rohan egy célponttal és a lendületét kihasználva erősebb első ütést ad le.

Egy modell aminek nincs közelharci fegyvere, nem rohamozhat.

Roham irányok

A képen szemléltetett útvonalak bármelyike elviszi a Fosztogatót a célpontjával, egy Courserrel,közelharcba.

A piros rész szemlélteti a Fosztogató közelharci távját.

Egy modell amelyik feláldozza a Harci Cselekményét, nem használhatja a Normál Mozgását rohamra abban az aktivációban. Egy modell nem rohamozhat szövetséges, baráti modellt.

Egy modell nem rohamozhat amíg le van kötve közelharcban.

Független modellek rohamai

Amikor egy független modell rohamozik, kezdjük a roham célpont megnevezésével, mielőtt elmozdítanánk a figurát. Egy modellnek a látómezejében kell legyen az ellenséges modell a rohamhoz. Miután bejelentettük a rohamot, a rohamozó modell az aktuális SPD+3"-et mozoghat egyenes vonalban, bármilyen irányban ami közelharci távba hozná az célpontjával, figyelmen kívül hagyva a terepet, távolságot vagy más modelleket.

A rohamozó modell nem szakíthatja meg önszántából a mozgását, amíg a célpontja be nem kerül a közelharci távjába, de attól a ponttól fogva, bármikor megállíthatja a mozgását.

Miután a rohamozó modell elérte a célpontját a közelharci távjával, utána muszáj neki bent tartani a célpontját a közelharci távjában. A rohamozó modell megáll, ha megérint egy modellt, egy akadályt, egy épületet, vagy ha lökés, taszítás, dobás áldozata lesz, vagy áthelyezik a roham mozgása során. Ha egy modell megérint egy másik modellt, akadályt vagy épületet, de áthaladhat rajtuk valamilyen oknál fogva ( különleges szabály folytán ), akkor a mozgása nem áll meg, de még így is érintésnek számít a találkozásuk.

Egy rohamozó modell, ha a roham célpontja benne van a közelharci távjában a mozgása végén, sikeres rohamot hajtott végre. A rohamozó modell köteles a Harci Cselekedetén belül az első kezdő közelharci támadását vagy egy különleges támadást leadni.

A rohamozó modell első közelharci támadása a rohammozgása végeztével köteles a roham célpontját célozza. Ha a rohamozó modell legalább 3"-et megtett, az első támadása a közelharci fegyverével a roham célpontjára roham támadás. Ha a támadás talál, a sebzés dobás automatikus boostolt (+1 kocka). Miután befejezte a rohamtámadását, a modell a szokásos szerint végez a Harci Cselekedete maradékával.

Ha a rohamozó modell kevesebb mint 3"-et mozgott, a közelharci fegyverével tett első támadása nem roham támadás. Ezt a támadást viszont ugyanúgy a roham célpontja ellen kell leadni.

Ha a rohamozó modell a mozgását úgy végzi, hogy a célpontja nincs a közelharci távjában, egy rontott rohamot végzett. Ha egy modell az aktivációja során rontott rohamot csinál, az aktivációja azonnal véget ér.

Egyes modelleknek különleges feltételeik vannak a rohamozáshoz :

- Egy harci gólem el kell költsön egy pont fókuszt, hogy a Normál Mozgása során rohamozzon.

- Egy harci szörnyet hergelni kell, hogy a Normál Mozgása során rohamozzon.

Ha a rohamozó modell nem rontotta el a rohamát és mégsem teheti meg az első közelharci támadását a rohamcélpontja ellen, megteheti az első közelharci támadását egy másik távban lévő modell ellen. Ez esetben, ez az első közelharci támadás nem automatikusan boostolt.

Egy modell azt rohamozhatja, amit lát

A modellnek csupán látnia kell a célponját, hogy megrohamozhassa, még akkor is ha vannak olyan körülmények, ami miatt a roham nem sikerül. A következők mindegyike szabályos roham, még akkor is ha a támadó nem érte el a célpontját.

Roham példa 1:

A Fosztogató (1) model rohama Anson Wolfe ezredes ellen akadályozva van, mivel a Fosztogató talpa nem fér át a Stormblade légiósok között. ( 3 és 4 )

Roham példa 2:

A roham meghiúsul a nehéz terep miatt.

Bár a Fosztogató (1) modell rohamját nem állítja meg a nehéz terep, a tereppel való érintkezés során -2 SPD-t szenved el, és úgy végzi a mozgását, hogy a célpontja nincs a közelharci távjában.

Roham példa 3:

A roham célpontja kívül esik a rohamtávon.

Egységrohamok

Amikor egy egység rohamozik a Normál Mozgása során, válassz ki egy nem lekötött modellt és mozgasd azt úgy ahogy az egység mozgatásban le van írva. Jelentsük be a rohamot és annak a célpontját, mielőtt a modellt mozgatjuk. Ennek a modellnek szüksége van arra, hogy lássa a roham célpontját, ahhoz, hogy a roham célpontjának kijelölhesse. Az egy egységben lévő modellek nem takarják ki egymás látómezejét.

Miután a rohamot bejelentettük, a mozgó modell megteszi az aktuális SPD + 3"-es mozgását egyenes vonalban, bármilyen szögben, ami a mozgás végén közelharcba hozza a célponttal, a terepet, a célponthoz való távot és más modelleket figyelmen kívül hagyva. A rohamozó modell mozgás közben nem tud megállni, amíg a roham célpontja be nem kerül a közelharci távjába, de miután az megtörtént, már bármikor végezhet a mozgásával. A rohamozó modell megáll ha megérint egy modell, egy akadályt, vagy épületet, vagy ha közben tolás, vagy lökés éri, eldobják vagy teleportálják a mozgása során. Ha a modell megérint egy másik modellt, egy akadályt vagy épületet, de képes áthaladni rajta valamilyen oknál fogva, akkor nem áll meg, de kiváltja az ezeknek érintésével járó hatásokat, ha vannak.

Miután a rohamozó modell végez a rohammozgásával, helyezzük a többi bakát 2"-en belül hozzá, mint a rendes mozgás során.

Ha a rohamozó modell legalább 3"-et mozgott a rohammozgása során, az első támadása amit a közelharci fegyverével tesz, amivel azt a célpontot célozza amit rohamcélpontjának jelölt és ami a rohammozgása végén a közelharci távjába hozta, rohamtámadást tesz.

Ugyanebben az egységben lévő bakák közelharci támadásai amik nem azokat a modelleket / egységeket célozzák mint amit a mozgó modell elért a rohammozgása során, nem rohamtámadások.

Jegyezzük meg, hogy egy modell ami be volt kötve az egységmozgás teleportálása előtt, fel kell áldozza a Harci Cselekedetét, hacsak vissza nem teleportál ugyanazoknak az ellenséges modelleknek a közelharci zónájába, amik előtte bekötötték. Ilyen esetben a bekötött modell első közelharci támadása nem számít rohamtámadásnak és a sebzésdobásai nem automatikusan boostoltak a roham következtében.

Kötelező rohamok

Egyes effektusok megkövetelik egy modelltől, hogy rohamozzon. Ha egy modell köteles rohamozni, de vagy nem tud, vagy nincs legális rohamcélpontja a látómezőjében, akkor aktivál, de fel kell áldozza a Normál Mozgását vagy Harci Cselekedetét.

Direkt felé, és direkt elfelé

Mozgás korlátozások

Egyes effektusok korlátozzák, hogyan mozoghat vagy haladhat egy modell. Négy fajta korlátozás létezik, amit az A és B modell példáján keresztül mutatunk be.

* Ha az A jelű modell köteles a B jelű modell felé köteles mozogni, az úgy teheti meg a mozgást, hogy a köztük lévő távolság mindig csökkenjen, vagy ugyanannyi maradjon a mozgás során.

* A az A jelű modell köteles a B jelű modell felé direktben mozogni, az úgy teheti meg a mozgást, hogy a két talpuk középpontját összekötő vonalon mozog, miközben a távolság folyamatosan csökken.

* Ha az A jelű modell köteles a B jelű modelltől elfelé mozogni, az úgy teheti meg, hogy a távolság köztük folyamatosan nő, vagy azonos marad.

*Ha az A jelű modell köteles a B jelű modelltől direktben elfelé mozogni, azt úgy teheti meg, hogy a talpaik középpontját összekötő vonalon mozog, miközben a köztük lévő távolság folyamatosan nő.

Minden esetben, ha egy modell ilyen mozgás korlátozásokkal van terhelve, megteheti, hogy feláldozza a Normál Mozgását, vagy megteheti hogy egyáltalán nem mozog.

Egy modellt egyszerre sújthatja egynél több mozgás korlátozás. Például, egy modell kötelezhető, hogy direktben mozogjon egy másik felé, és egy másiktól pedig távolódjon, ilyenkor meg kell próbálni úgy mozogni, hogy mindkettőnek eleget tegyünk. Ha egy modell nem tudja mindkettőt teljesíteni, akkor nem tud egyáltalán mozogni.

Aktiváció végi mozgás

Egyes különleges szabályok lehetővé teszik modelleknek, hogy haladjanak egy bizonyos távot az aktivációjuk végén. Ha kettő vagy több szabály is ad ilyen fajta mozgást egy modellnek, a modellt irányító játékos választ ezek közül egyet, amit alkalmazni szeretne. Ezután a mozgás kidolgozásra kerül, a szabály szerint.

MK4 Háttér - 017 - A sötétség felemelkedése 17/

 Közjáték : Vörös vadászat

Sabbreth belépett a kapun a városba, amit az immoriak Skrovenbergnek hívtak. A Vörös alkotása beborította a teret előtte. A pompás macskaköves utcák és a föléjük tornyosuló épületek lyukacsora voltak lőve, vagy egyenesen szétrombolva erősebb lőszerek által.

Andreev zászlóstól megtudta a Vörös igazi nevét, kinyerve a tudást a sikoltozó szájából, miközben felgömbölyítette a beleit a kampós pengéjével. Az utolsó szavai Ilari Borisyuk kapitány voltak.

"Borisyuk," suttogta Sabbreth, erőltetve az ajkait a furcsa szótagokkal, miközben fosztogató hullától fosztogató hulláig sétált, legtöbbjük egyetlen darab golyóval a koponyájukban, vagy torkukban. A katonáinak sikerült legyőzniük Borisyuk egyik gépét, és a Vulcar Kohómesterek már nagy érdeklődéssel vizslatták a belső felépítését hogy megtudják belőle amit csak lehet.

Borisyuk és a város védői levágták az egyik ostromtaraszkot. A kolosszális szörnyeteg szinte teljesen szétszakadt egy fegyver lövéseitől, amivel még nem találkozott. Ez egy kicsit elgondolkodtatta. A horda már bevette a várost. Ez a tény viszont nem volt bonyodalommentes. A nő elfoglalta a déli kaput, de Horruskh viszont a keleti részt. Mindkettőjük erői befelé áramlottak a városba, és a verseny elkezdődik majd köztük, melyikük gyűjt be több lelket.

"Drashak," mondta Sabbreth a fosztogató parancsnoknak, aki az utóbbi időben szinte az árnyékává vált.

"Igen, hatalmas," válaszolt az tisztelettudó hangon.

"Gyűjts egy csapatot fosztogatókból. A sebesség legyen a fő szempont."

"Azonnal," mondta Drashak és elrohant teljesíteni a parancsot.

Sabbreth előre meredt a város felé, ahol a sikolyok és a fegyverek dörgése folyamatos volt. Már ismerte Borisyuk nevét, és nemsokára bezsebeli majd a lelkét. Micsoda gyönyörű áldozat lesz majd.

A város már nagyrészt elesett, bár az északi kapu, amit csak a szárazföld felől lehetett megközelíteni, még nem volt áttörve. Oda fog Borisyuk menekülni. Sabbreth és a két Sakálja, és pár századnyi fosztogató átvágták magukat a városon, lemészárolva mindenkit aki szembeszállt velük. Kevesen próbálkoztak. Skrovenberg lakosai, a védőkkel egyetemben, javarészt már megtörtek, rettegtek, és nem akartak a harcokban részt venni.

Gyűlölte, hogy oly sok porhüvely veszített, miket feláldozhatott volna, és Horruskh biztosan be fogja gyűjteni a saját zsákmányát. Hagyni fogja neki. Nagyobb jutalom várt őreá. Itt és ott, látta Borisyuk áthaladásának nyomait. Fosztogatók és ulkorok feküdtek lelőve vagy miszlikbe aprítva és összetörve a férfi hatalmas gépei által.

Ahogy közel ért az északi kapuhoz, látta a nyílt csatát a távolban Horruskh fosztogatóinak, ulkorjainak és Sakáljainak egy csoportja, kiket felismert a vállukon viselt jelvényeikről,  és egy visító körfűrésszel és karommal szerelt vörös óriás között. Brutális hevességgel tépte szét Horruskh csapatait, és az irányítója, egy magas, vihar cserzett férfi, aki az immori csatamágusok füstölő páncélját viselte, egy hangtalan puskával és két tőrrel tizedelte a soraikat. A férfi hangos, átható hangján parancsokat osztogatott vörösbe öltözött katonáinak, és azok olyan rendezett pontossággal mozogtak és harcoltak ami teljesen idegen volt ahhoz képest, ahogy ő és hadúr társai csatáztak.

Sabbreth fontolgatta, hogy besegít és talán levágja és elorozza ennek a hatalmas harcosnak a lelkét, de egy másik zsákmányon járt az agya, és ha Horruskh veszteségeket szenved el itt, az csak őt erősíti majd. Folytatta útját az északi kapu felé, Borisyuk nevét suttogva, újra és újra mint egy mantrát vagy imát. Egy ígéretet tett ezzel Fellgoeth mestereinek.

Egy ígéretet amit be akart tartani.