Falcir a Könyörtelen a távoli, rejtett leshelyéről figyelt, csöndben és mozdulatlanul. A lélektelenek kisebb csoportja szétspriccelt mint a víz, ahogy Ghyrrshyld feléjük suhant a most már kísértetiesen csendes harcmezőn.
Egyre sokasodnak minden győzelemmel, úgy tűnik, gondolta Falcir, miközben azok Ghyrrshyld nyomába eredtek. A nő összpontosította a látómezejét, majd az arkanikus erejének jó részét munkába állította. Csak számára láthatóan, rúnák villantak az elf arkhón formája fölött.
"Asszonyom." Az egyik segéd kivégző egy kehelyben vizet nyújtott neki át.
A megerőltetéstől fáradtan, Falcir elvette a kínált italt, lehunyta a szemét és belekortyolt. Viszont, most nem érzékelte hogy a kivégző ugyanúgy hátralépett volna, ahogy megszokott volt.
"Rossz hírek érkeztek Nyrrothyl-ból, ugye?" kérdezte.
"Ez attól függ kit kérdezünk, úgy érzem. Elkötelezték magukat a belépéshez, Elara a Halál Árnyéka is köztük van."
"Ó, mit meg nem tennék végre valami igazán jó hír érdekében."
***
"Egész idáig eljöttél, csak hogy ezt elmondd?" Ravyn hitetlenkedve nézett Kaelyssára.
A fiatalabb elf sérülései miatt lassabban sétáltak a Nagyszentély előtti téren.
"Nem tudom kivel mással megosztani aggályaimat."
"Legalább a körülmények jó okot adtak arra, hogy visszavonulj a frontvonalból." Az újból kinevezett Szentélylovag a másik kötszereire mutatott.
"Garryth, Narn és Eiryss is fel fogják találni magukat amíg távol vagyok."
"De Elara...aki a te gondjaidra van bízva."
"Talán erősebben kellett volna távol tartanunk attól, hogy Ghyrrshyld alatt vezessen csapatokat."
"Ez inkább az én hibám mint a tiéd. Ugyanakkor, nem ez az ami igazán aggaszt téged, ugye?
Kaelyssa egy pillanatig még rendbe szedte a gondolatait.
"Azt hittem, hogy csak egy véletlen nyelvbotlás, de úgy tűnik ő őszintén hisz benne, ha bármit is megtanultam eddig a lidérc gondolkodásmódról."
"Miben hisz?"
"Abban, hogy Ios népe érdekében, Scyrahnak meg kell halnia."
Ravyn szeme elkerekedett a döbbenettől.
"A csaták során Ghyrrshyld, bármi is lett mostanra belőle, több elesett harcost újraélesztett, és megmentette az elf lelkeket, de..."
Kaelyssa tisztelettudóan, ügyetlenül, a Szentély bejárata felé mutatott.
"Igen, a szóbeszéd igaz," mondta Ravyn. "Már Ghyrrshyld érkezése előtt is gyengék voltak. A papság nem tudja, hogyan mondják el a népnek. Sokunk odaveszett az Infernálok ellen. Sokkal többen, mint amit a Vyre ház arkhónja képes megmenteni."
"Már ez is nagyon rossz, de bárcsak ez lenne az egyetlen gondunk."
Ravyn bólintott. "Hallottam a lélektelenekről, annak köszönhetően ahogy megtagadja az Infernáloktól a lelkeket ami élteti őket. Szerintem ezért követik önként Ghyrrshyld-et, akár parancsok híján is."
Egy kis szünet után folytatta. "És a lidércek előbukkanása Eversael-ből. Fegyvert ragadtak és az oldalunkon harcolnak."
Kaelyssát láthatóan letaglózták a hallottak, és erejéből csak egy rosszalló fejcsóválásra futotta.
***
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése