Zoktavir listája

Egy kicsit általánosabb témájú cikk következik olyan dolgokról, amik mostanában felkavarták az állóvizet.
Szokásos disclaimerek élnek, minden szigorúan saját vélemény, és no offense, ha valaki élő vagy halott, vagy élőhalott emberekkel találna hasonlóságot, az csak a véletlen műve! Ajánlom még a cikkhez a szleng szótár ismeretét is!

Tegyük fel, hogy valahonnan belecsöppentél a hobbiba, és szeretnéd magadat megmérettetni a terepasztalon. Az alapvető szabályokkal már tisztában vagy, és beléptél a warmahordes facebook csoportba is. Mégis hogyan láss neki a játéknak?

A legegyszerűbb, ha kinézet alapján választasz frakciót magadnak. Ha neadjisten a háttértörténetet is elolvasod, és valami nagyon megragadja a fantáziádat, akkor is tarts ki a választásod mellett, ha néhány figura nem igazán tetszik, vagy az okosok azt mondják a fórumon, hogy az adott sereg gyenge. Ez idővel változni fog, még ha jelenleg a korlátozott figuraválasztási lehetőség miatt ez így is van. A kitartást meghálálja a sereg, hiszen ha nem adsz túl az egészen az első vereség után, gyűjteményed lassan növekedni fog, a festett figurák mennyiségéről nem is beszélve.

A játékot érdemes alapdobozról elkezdeni, majd 25/35 pontos lépcsőkben egy-egy új egység és solo hozzáadásával felfejleszteni 50 pontig. Amíg az alapszabályok is gondot okoznak, addig a sok figura csak bekavar. De heti 1-2 játéknapon letolt 2-3 játékkal egy hónap alatt simán felhozhatod magad 50 pontra. Mindenki elbizonytalanodik néha, (főleg MK1-ből érkezők esetén, ahol az alapszabályokban néha csak egy szót módosítottak a régihez képest) de ha az még gondot okoz, hogy pl. itt egy egység minden tagja mást is megcélozhat a lőfegyverével, akkor még nem állsz készen. De miért is legyen a cél az 50 pont? Mert a játék erre a pontszámra lett optimalizálva, a legteljesebb játékélményt is ezen a pontszámon nyújtja. Ha azt gondolnád, hogy ez a végtelenségig elhúzza a csatákat akkor tévedsz, még klubkörülmények közt is le lehet játszani egy meccset max két és fél óra alatt.

Gyakran felmerül a panasz, hogy az 50 pont az powergamelés, és akik ezt játszák azok képesek terepjáróból kiszállva nyugdíjasokat is hasbarúgni. Pláne, ha még ezt órára is akarják csinálni. Először is szögezzük le, hogy nekem semmi bajom nincs a kazuárokkal, pl órákat töltök el azzal, hogy segítsek nekik fejlődni különféle cikkek írogatásával. Még a külön nekik szóló versenyeknek is látom az értelmét mindaddig amíg ezek az új játékosok fejlődéséről szólnak, és nem arról, hogy valaki nem mer kiállni egyes játékosok ellen, mert azok kemény falatok. Viszont annak ugyanúgy kevés értelme van, ha a vérpistik lemennek kazuárkodni, akármilyen megkötésekkel is teszik ezt.

A másik gyakori panasz a sakkóra miatt hallható. A sakkórázásnak rengeteg előnye van, valamiért azonban ez úgy terjedt el a hazai métában, mint a sátán eszköze arra, hogy a játékélményt lekorlátozza. Tiszta rezsidémon.

Vegyük sorra a dolog előnyeit kihagyva azokat, amik csak versenyek szervezőinek számítanak.
- Fílinges. Igen, szerintem sakkórára játszani olyan, mintha a kicsit a verseny sakkosok bőrébe bújnánk. Az meg a stratégia csimborasszója.
- Tervezhetővé teszi a klubdélutánt. Ha tudod, hogy nyolcra haza kell érned, mert kezdődik a trónok harca, vagy nyitnod kell az edzőtermet, akkor is biztosra mehetsz, hogy sakkórával nem fogsz kicsúszni az időből.
- Rászoktat a döntéshozás képességére. Ez talán a legfontosabb. Végig gondolod a stratégiád, a láncolatot, amit a körben el szeretnél érni. Felméred a lehetőségeidet. Neadjisten egy körrel tovább gondolkodsz (ez eDeny ellen kimondottan jól jön :) ). Majd DÖNTESZ, és elkezded az aktivizációt. Ha az idődet végtelennek érzed, a sok lehetőség között könnyen elveszhetsz, és végtelen  körforgásba kerülhetsz. Ezt végigvárni ellenfelednek rendkívül unalmas (hiszen itt már valószínűleg tűkön ül, hogy bekaptad-e a csalit, észrevetted-e a hibáját...), valamint a végén hajlamos az ember úgy érezni, hogy minden döntése rossz.
- Rászoktat az automatizálásra. A seregedet remélhetőleg jól átgondolva építetted fel, mindennek megvan a maga helye és feladata. A tarpit egység feltart, a solo kiveszi a támogatását, a nehézgyalogság megakasztja a rohamát, stb... Ahhoz, hogy a feladatát ellássa a csatatéren a figuráknak a megfelelő pozícióba kell jutnia. Pár meccs után rájön arra az ember, hogy az első lépések általában nagyon hasonlóak, maximum extrém esetekben érdemes eltérni a begyakorlott felvonulástól. Ezeket a lépéseket pedig be is lehet gyakorolni, így az első kör még egy swarm sereggel is maximum 5 percet vesz igénybe. Hogy megint sakkos példával éljek ott is vannak nyitólépések, amiket külön megtanulnak a játékosok. Ez alól a warmahordes sem kivétel.
- Igazából nem számít. Ez a játék nincs körökben maximalizálva, de nagyon ritka az olyan meccs, ami 4 körnél tovább tart. Ekkorra már kimennek a featek, lehullanak az objektívák, meg a sereg nagy része, és a maradék 1-2 figura azt igyekszik megoldani, hogy ki írja be a kontroll pontokat. Hacsak nem ragadsz be a fent említett végtelen ciklusba, akkor dobálással együtt sem tart egy kör tovább, mint negyed óra. Normál röhögős tempóban is végigér egy meccs anélkül hogy deathclockolnád magadat.

Tanácsolnék pár dolgot kazuároknak, amivel felgyorsítható a játék:
- A felállásra találj ki egy sémát. Ezt akár le is rajzolhatod. Pl.: "Középen a tégla a casterrel, kicsit jobbra a nehézgyalogságom, ami az objektíva elé tud futni. Mivel a jackjeim is középen mennek, ezért az Eiyrisemet kirakom a szélre. Ha a gyalogságom nem fearless, az abomination figurákat kirakom tőlük távol." Ez a séma persze változhat, hiszen nem minden scenario követeli meg mondjuk a középen felvonulást. Ami szintén rendkívül fontos, az a terep, ami teljes felállásokat tehet tönkre. Még szerencse, hogy az asztalt és a scenariót előre tudjuk!
- Az első felfutó kört automatizáld be.
- Szerezz egy adag számozott markert. Amikor végiggondolod a körödet, és kitalálod az aktivizációs sorrendet nyugodtan tegyed le ezeket a figurák mellé. Így nem fogod elrontani az aktivizációt, és nem fog csődbe menni egy terv attól, hogy mondjuk nem olcsósítottál egy varázslatot a trollmózessel.
- Szerezz egy-két "NAGYON FONTOS DOLOG!" markert. Pl. Feat, kiesett aspect, szerelés stb. Ez nem ídőt spórol, hanem felesleges idegeskedést.

Ha pedig zsigerből gyűlölöd a sakkórát próbáld csak meg egyszer használni, de úgy, hogy nincs deathclock a játékban. Szokod a mechanizmust, mikor kell átkapcsolni, stb. Meglepő módon a sakkórán van pause! Ha csak sima sörmeccs van, akkor a kezeléseknél, dumálásnál simán meg lehet állítani a meccset. Versenyen nem lehet leállítani az órát, nade ott nem is állsz neki a kibicekkel röhögni/theorymachineozni, vagy a tegnapi valóvilágot megtárgyalni.

Térjünk vissza oda, hogy elég érett lettél ahhoz, hogy 50 pontot játsz. Akkor kell egy csapat! Sőt igazából kettő fog kelleni. Érdemes úgy járni a klubba (hacsak nem vagy olyan szerencsés, hogy a teljes sereged lent figyel egy vitrinben... :) ), hogy 2-3 lista van nálad. Ez elfér még egy seregtáskában, maximum kicombosodsz a fém figuk cígölésétől. Így a rossz matchupokra is lesz válaszod, neadjisten több stílust is kipróbálhatsz. Hol érdemes kezdeni? Ha adott a frakciód (neadjisten frakcióid) válaszd ki a legszimpatikusabb castert. Lehet a választás oka fluff, kinézet, mert most készült el a festése, mert régen vetted elő, mert megjelent hozzá egy új tierlista, bármi. Majd írj hozzá egy listát.

Mostanában az a szomorú dolog figyelhető meg a hazai métában, hogy a "netlisteket", a külföldi top játékosok nyilvános listáit stigmatizálják. A játék nagyon jó része a listaépítgetés, amikor rakod össze a seregedet, felfedezed a szinergiákat, a kis kombókat. De attól, hogy te valaki más seregét lemásolod, még nem válsz semmilyen módon sem csalóvá, sem valamilyen szellemi termék tolvajjá. Egyrészt rengeteg a figura, így aki másol időt spórol. Másrészt néha a szinergia nyilvánvaló, tehát ha te gondolkodnál el a listán, nagy valószínűséggel ugyanerre a döntésre jutnál. Harmadrészt nem mindenki tud annyit játszani, ami egy lista kimaxolásához kell. A sztár játékosok (főleg az Amerikaiak) napi 2-3 meccset letolnak átlagban. Ilyen játékszám mellett derül ki igazán, hogy melyik 2 pontos solo tesz hozzá igazán a működéshez. Negyedrészt a divatos "netlisták" nagyobb versenyeken szembe fognak jönni veled. Így egyáltalán nem baj, ha rendelkezel már játéktapasztalattal ellenük. Legvégül pedig attól, hogy egy listát lemásolsz, még egyáltalán nem biztos, hogy ráérzel a használatára.
Konklúzió: azért leszólni bárkit, mert netlistet játszik nettó baromság!

Ha azonban mégis a saját listaépítgetés mellett döntenél érdemes pár dologgal tisztában lenni. Nincs azzal semmi gond, ha az ember csak olyan figurákat hajlandó játszani, ami tetszik neki, vagy ki van festve. De minél inkább lelimitálod magad, annál kisebb lesz az esélyed a győzelemre, és ez valljuk be eléggé megnyomorítja az ember kedvét a játékhoz. Ha a saját korlátaid miatt nem nyersz, nem biztos hogy a játék a szar.
Ismét tippek következnek :) :
- Ne félj proxyzni. Sörmeccseken én még nem találkoztam olyannal aki leszólt volna figura helyettesítés miatt. Amikor egy figura ára 1500-30000+ Forint, a vétel előtt érdemes kipróbálni. Külföldi versenyeken egyébként kiírás ide vagy oda szintén gyakran találkozni proxykkal, vagy vadabb konverziókkal, és még senki sem szólt emiatt.
- Ha csak festett figurával vagy hajlandó játszani, akkor kérj kölcsön figurát, míg a sajátok elkészülnek. Szerencsére rengetegen rendelkeznek kifestett seregekkel, és szívesen segítenek a bajbajutott hobbitársaknak.

Listaépítéskor a következő szempontok alapján szoktam gondolkozni:
- Steamroller küldetések. A játékhoz nagyon profin megírt küldetések tartoznak. Azonban van köztük egy pár, ami jelentősen befolyásolja a játék menetét, és ha a sereged nem megfelelő, a saját dolgodat nehezíted meg. Egyik tipikus példája ennek az Outflank küldetés. Itt két távoli zónát kell foglalni/dominálni, megakadályozni ellenfeledet ebben. Itt vérzett már el a kimaxolt sereglistám a preferált ellenség ellen, csak azért, mert nem bírtam elegendő figurát a zónákba juttatni. Olyan nagy a távolság, hogy ha mondjuk 5 furys warlock van az elsődleges listában, az egyik zónán belül fogsz csak tudni érdemben tevékenykedni. Ha már a support modelleidet kell arra használni, hogy vitass, vagy foglalj, akkor nagy bajban vagy. A másik jellemző példája a killbox, ami SR14-re megnövekedett. Itt ha a vezéredet nem tudod megvédeni, akkor választhatsz a küldetés bukta vagy a casterkill opciója közül, de egyik sem kellemes. Az összes küldetés kb harmada killboxos, de a masters versenyek limitált küldetéseinek már a fele rendelkezik ezzel a kitéttel. Érdemes egy olyan castert is választani, ami valamiért be mer menni a csata sűrűjébe.
- All around vagy specializált. Ez nem igényel különösebb magyarázatot. Általában ha már specializáljuk a listánkat (pl. csak a közelharcra megyünk rá -pBuci Claws of the Dragon, vagy a mágiára -Rahn tier), akkor azért adjuk fel a játék egyes aspektusait, hogy a specializáltban nagyon jók legyünk. Ez több dolgot eredményez. Lehetnek NAGYON rossz párosításaink, és rendkívül frusztráló köreink (pl a fent említett Butcher listának egy Saeryn featkörben). Ilyenkor bizony nincs mást tenni, mint hátradőlni, és tűrni. De legalább a sakkórán nem fog múlni a csata. De mit kapunk cserébe? Hát azt, hogy néha a párosítás nekünk kedvez, és ellenfelünk fogja vakarni a fejét, hogy mégis mit tegyen az adott sereg ellen.
- Preferált ellenség (illetve inkább gyűlölt ellenség). Néha seregünk ellen csak nagyon unortodox választásokkal van esélye ellenfelünknek. Ilyen volt pl. a Retribution a Skorne-nak. (stealth-el, magas ARM-al és és beastekkel nem igazán tudtak mit kezdeni Vengeance előtt). De ez a jelenség mégis inkább fordítva jelenik meg, amikor pár játék után lesz egy frakció/caster ami ellen egyszerűen nem tudsz mit kezdeni. Hacsak nincs külön lebeszélve, hogy ellenfeled a nehéz matchupot hozza, akkor még rákészülni sem tudsz, igaz? Hát ez megint tévhit. Ha van ilyen "mumus", akkor egy listát mindenképpen kell írni ellene. Mindennek megvan az ellenszere, csak meg kell találni. Erre a legkönnyebb megoldás, ha játszol egy-két meccset a mumusodat irányítva. Belülről megismered mi az, amitől ellenfeled tart, így jobban rá tudsz készülni. Az a lista pedig ami a legnehezebb ellenfeledre íródott nagy eséllyel működik a kevésbé erős matchupokban is! Najó, ez persze nem így van, de ezért is érdemes több sereget magaddal vinni. :D Nálam pl. Cryx a preferált ellenfél, de Terminus és pGoreshade a mumus. Ha ezzel akadok össze, akkor automatikusan búcsút intek az alfa listámnak, és előhúzom a másikat, ami képes kezelni az extrém magas ARM-ot, nem függ a varázslataitól, és képes kezelni a bane seregeket.