A megjegyzéseimet egyik-másik ponthoz kékkel fogom írni.
Xor emlegette nekem chaten, hogy lehet, nem lenne rossz egy olyan cikksorozat, amely egy teljesen kezdő szemével mutatja be a hazai Warmachine/Hordes életet, és persze ezzel együtt (vagy inkább főleg) magát a játékot is. Bár ligapontot nem kapok érte, úgy gondoltam, hogy maga az ötlet egészen jó, így hát bele is vágok ezzel a kis irománnyal.
Az első lépések
Én magam tizensok éve tologatom a figurákat az asztalon, de eddig leragadtam a Warhammer Fantasy/40K párosnál, illetve a történelmi játékoknál. Menet közben azért fél szemem rajta tartottam a többi játékon (na jó, bevallom, szabályrendszer-addikt vagyok), és volt egy, ami folyamatosan egyre népszerűbbnek tűnt - igen, a Warmachine. Sokáig csak legyintgettem rá, elvégre nem volt sokkal olcsóbb, mint a 40K, meg a figurák sem tetszettek, de valahogy csak a fejemre nőtt a hangulata, így pár éve vettem néhány Circle Orboros modellt.
Ezek aztán évekig porosodtak a polcon, számtalan kitűnő kifogásom volt arra, hogy épp akkor miért nem érek rá játszani velük, de az igazság az volt, hogy bár maguk a modellek nagyon tetszettek, a sereg játékstílusa némi utánaolvasás után annyira nem fogott meg (első lecke kezdőknek - ne csak a modelleket nézd, hanem kérdezz utána a játékstílusnak is, és csak utána vásárolj!), ( ez itt egy kicsit kifejtésre szorul, mert én még mindig azt tanácsolnám hogy kinézetre válasszon az ember. A játékstílus nekem egy kicsit megfoghatatlan egy olyan rendszerben amit külsősként még nem lát át az ember. Én kinézetre választottam anno és nem is bántam meg a választásomat, de valószínűleg bármely más frakcióval is ugyanolyan elégedett lettem volna ) így kedvem sem nagyon lett elővenni őket. Végül 2013-ban rászántam magam, és játszottam velük két teljes meccset - röviddel ezután meg is szabadultam tőlük, és inkább beszereztem egy eCaine bandát helyette (kezdőknek: az “e” Caine neve előtt az “epic” rövidítése - azaz nem az alap Caine hadnagy modellt szereztem be, hanem annak 2. verzióját, az eredetitől eltérő képességekkel rendelkező Caine századost).
A warmachine készítői döntöttek annak idején úgy hogy egyes karakterekből lesz epikus változat, ez a karakter történetbeli továbbfejlődését tükrözi. A karakter megváltozik és mások lesznek a képességei, néha hasonló marad régi önmagához, néha pedig teljesen más stílus fog képviselni. Az epikus változat nem erősebb a régi változatánál, sőt van ahol a régi változat erejét, képességeit nem tudja felmutatni az új. Az epikus változatra semmilyen szabályi megkötések nincsenek a játékban, az emberek használják őket ha szeretnék.
Izgatottan készültem a Xor elleni első (két) mérkőzésemre az új sereggel. Alapból 15 pontról indultunk, hogy ne zavarjon össze a sok szabály. Egységeket nem vittünk, csak egy-egy warcastert (ő a főnök, ő vezeti a bandát), pár warjacket (1-2 bármelyik seregben elkél) és szólót (ezek a magányos, pár pontos karakterek).
A rendszer alapjai
Első dolgom volt átnézni (újra) a szabálykönyvet, és próbáltam a legfontosabb dolgokat az agyamba vésni. Gyorsan összegzem is őket, a rendszer bemutatására alkalmasak, és egy próbajátékra talán elegendőek is lehetnek. Az öregek (és itt most a Muppet Showból ismerős két vénségre kell gondolni, az erkélyen, akik beleszólnak mindenbe!) kedvéért megjegyezném, hogy szándékoltan nem teljes a szabályok ismertetése! :-D
A kör menete: fenntartási fázis, kontroll fázis, egy vagy több aktivációs fázisból áll minden kör.
Helyesen : karbantartási fázis, kontroll fázis, aktivációs fázis ( ezen belül történik minden ).
A fenntartási fázisban leszedem a fókuszt minden modellemről, megnézem, hogy az esetleg rajtuk lévő folyamatos hatások (pl. ha lángol a karakter…) leesnek-e, ha nem, akkor megnézzük, mennyit sebeznek.
Ez így helyes, azok az effektusok kerülnek itt kidolgozásra amelyeket a szabályok ide sorolnak. Leggyakrabb effektusok a tűz és a sav, valamint van még pár ami a modellek kártyáin ki van fejtve.
A kontroll fázisban minden modell, ami képes fókuszt begyűjteni (első meccseken ez a warcaster, azaz Caine lesz), kap annyi fókusz pontot, amennyi a kártyáján szerepel (6). Ezeket célszerű kis kavicsokkal vagy bizbaszokkal jelezni, ugyanis a következő lépésben a begyűjtött fókuszt el kell osztanom a főnök és a warjackek között, persze tetszőlegesen, azaz akár minden meg is tarthatja Caine.
Hogy mire jó a fókusz? Mindenre, főleg egy ilyen kezdőmeccsen! Caine ezekből mondogatja a varázslatait (mindegyiknek megvan a fókusz-költsége), de vehet magának extra támadásokat is akár, ami szintén kellemes lehet, lévén elég jól lő a pisztolyaival. A warjackeknek is igen fontos a fókusz, hiszen a legtöbbnek minden extra akcióhoz - futás vagy roham, ellenséges modell felkapása és ellenséghez hajítása, egyéb speciális manőverek - el kell költeni egyet.
Aztán ott van a boostolás: a játékban a támadáskor és sebzéskor használt dobások két hatoldalúval történnek, egy adott célszám ellen. Ha egy warcaster vagy warjack ilyen dobását boostolom, akkor 2d6 helyett 3d6-tal dobom, ami egyáltalán nem elhanyagolandó különbség!
A játékban sok hatás ad plusz kockát a sebzésdobásra, vagy a találatdobásra. A boostolás is egy ilyen plusz kocka aminek az szabálya hogy a boost típusú bónuszok csak egyszer érvényesülnek és sosem adódnak össze. Ha pl. Makeda2 featje alatt az egész serege boostolt támadó dobásokat tesz, az a fent említett fókuszból már nem lehet tovább javítani, az alap 2D6 ból minden esetben csak 3D6 lesz. Az additional die típusú képességek viszont bármekkora számban kombinálhatóak egymással és a boostal is. Így egy Weapon Master fegyverrel tett támadás alapból mindig 3D6-al sebez, de boostolással kombinálva már 4D6 lesz belőle.
Ennek megfelelően ez a fázis nagyon fontos, hiszen alaposan át kell gondolnom majd minden egyes köröm elején, hogy mire is költöm a 6 pontomat. Egyrészt 1 pontba kerül fenntartani minden egyes fenntartható varázslatot, és biza Caine-nek van egy-kettő, amit érdemes lehet. Aztán ott vannak a warjackek, a legtöbbnek már egy egészséges rohamhoz is kellene fókusz, még szerencse, hogy az enyémek inkább lőnek. Na de a lövést meg érdemes boostolni, hogy igazán hatásos legyen. Esetleg két lövés? Nehéz ügy lesz, már előre látom!
Az aktivációs fázis pedig az, ahol a dolgok történnek. Rábökök egy figurára, mozgok, lövök, varázsolok, speciális képességet használok, ütök, rúgok, fejelek, kozák táncot járok vele, esetleg elszavalok egy lelkesítő költeményt. Ha egy modell vagy egység elkezdi az aktivációját, akkor teljesen végre is kell hajtania, mert ha egy másik egység elkezdi utána az aktivációját, akkor nem térhetsz vissza!
Maga az ütlegelés és lövöldözés tulajdonképpen egyszerű. Fogom a figurámat, példa gyanánt legyen ez most Ol’Rowdy, az öreg warjack, az egyszerűség kedvéért már közelharcban, így nincs semmiféle roham bónusz, ami összezavarná a kezdő játékost. Van ellenben rajta 1 darab fókusz, mert Caine irigy, és csak ennyit adott neki.
Ott áll előtte az ellenfél gonosz Lancer warjackje, reggelire pont jó lesz. Ol’Rowdy két fegyverrel harcol, egy pofás kis kalapáccsal, illetve másik kezén a puszta öklével, igen, ő ennyire kemény!
Támadáskor a modell minden közelharci fegyverével leadhat egy ütést, erre nem kell fókuszt költeni. Merek nagyot álmodni, először a kalapáccsal csapatok. Ol’Rowdy támadó értéke meglehetősen jó (MAT 8), a támadáshoz a célszám a Lancer védelme, ami csak 13 (DEF 13 a kártyán). Sima ügy, nem kell boostolni sem, elvégre csak megdobok két kockával egy ötöst (akik ismernek, itt harsányan felröhögnek).
Az "én rosszabbul dobok mint bárki más" téma már kezd uncsi lenni, mindenki ezzel házal, minden rendszerben, kivéve a Malifauxot, mert ott kártya van. Ott meg a lapjárás kriminális néha :)
Tegyük fel, hogy ezúttal sikerült, jöhet a sebzés. Úgy vagyok vele, hogy rövidre zárom a dolgot, és a sebzést bizony megboostolom. Ol’Rowdy ütésereje a kalapáccsal 18 (STR 11 + a kalapács POW 7 értéke összeadva - szerencsére gyengébbek kedvéért a fegyver mellett szerepel összeadva is, P+S: 18, jól számoltam, megnyugodhatok!), mivel a Lancer páncélértéke csak 16 (ARM 16 a kártyán), ezért már eleve 2 pontot bele is sebeztem, mivel a sebzés úgy működik, hogy a 2d6 dobás eredményét hozzáadom az ütés erejéhez, és amennyivel ez túllépi a célpont páncélját, az annyi sebpontot kap.
A P+S érték fel van tüntetve a kártyán mert ez az a szám amit a legtöbbet használni fogunk a legtöbb támadásnál. Viszont az STR érték az változhat föl és le, attól függően hogy az ellenfelünk csökkent rajta valami szemétséggel, vagy mi nyomjuk fel a modellünk erejét valami hatással.
Mivel boostoltam a sebzést, ezért 3 kockával dobok, az eredmény 13, azaz összesen az előbb említett 2 ponttal együtt 15 sebpontot kap a Lancer. Hah, ezt neked! Mivel a cépont egy warjack, dobok még egy kockával, hogy hova kapja az ütést, az eredmény 1, így a sebzéstáblázaton ellenfelem kihúzgálja sorban a kis négyzeteket az 1. oszlop tetejéről indulva - az eredmény egész jó,a bal karja (jelen esetben a pajzsa) használhatatlan ronccsá válik, és mivel mindhárom “M” mezőbe is került egy kis pötty, így a mozgásában is korlátozott lesz, egyben a védelme is csökken. Kiváló, jöhet hát egy ökölcsapás!
A Lancernek van még továbbá egy pajzsa is, ami +2 vel védi a modelt a sebzésektől. Ez a pajzs rendszer nincs alapból beleszámolva az alap ARM értékbe mert a pajzsoknak van pár külön szabálya. Általánosságban elmondható hogy csak elölről védi a modellt, ezért előnyünk származik abból ha hátba tudjuk támadni. Továbbá a pajzs az egyik "kéz" rendszerhez van hozzárendelve. Ha úgy érkezik a sebzés hogy a kéz rendszerei mind megsemmisülnek, a pajzs többé már nem adja a +2-es védő bónuszát.
Talán ennyi elég is alapozónak, ha ezekkel vágsz neki egy kezdő meccsnek, akkor nem fogsz értetlenül pislogni az asztalnál.
A sereg
Bár a sereg szó kicsit túlzás az 5 modellre, de azért ejtek pár szót a 15 pontos csapatról, hogy mit miért tettem be,és mit vártam tőle, hogyan próbáltam összerakni a bandát. Picit korlátozva voltam persze, mivel saját modellekből szerettem volna megoldani, proxy nélkül.
A verseny sztenderd az utóbbi 4 évben az 50 pont, a 15 pont ehhez van arányosítva és általában nem tartalmaz túl sok modellt. Egy nehéz Warjack ( 50mm talp ) 6-13 pont között van árazva, egy osztag olcsó gyalogág úgy 6 pont 10 fő.
A sereg fővezére Captain Caine. Kedvenc modelljeim egyike az egész Warmachine/Hordes kínálatban. Egészen jól lövöldöz (RAT 9!) a pisztolyával, aminek bár az ereje nem túl nagy (POW 12, az erő lőfegyvereknél nem adódik hozzá a sebzés dobáshoz), ellenben a ROF értéke végtelen, azaz egy körben annyi lövést tudok vele leadni, amennyi fókusz pontom van. Durva! Ha ehhez hozzáadjuk a featjét (egy játékban egyszer használható durva képesség), ami azt csinálja, hogy az adott körben minden egyes találat után +1 sebzést kap a pisztolyaira… Jól hangzik! Emellé van 6 egészen kellemes varázslata is, szóval lesz mire költenem a fókuszt.
Caine első két lövése fel van tüntetve a kártyáján, mindkét kezében van 1-1 pisztoly. Amikor ezeket "ellőtte" , vásárolhat további lövéseket fókuszból. Caine végteleon Rate of Fire ( ROF ) értéke egyedi a játékban, a legtöbb lövős modellnek ROF1-ese van.
A warcaster a sereg építésekor nem kerül pontba, ellenben kap extra pontokat, amiből warjacket vehet - eCaine esetében ez az érték +5, azaz lényegében 20 pontból építkezhetek.
Mellé ütőgépnek (mert az is kell!) Ol’Rowdy jön, aki egy kemény vén karakter warjack, 9 pontért. Az hagyján, hogy pörölyével 2”-en belül képes az ellenfeleket hanyatt lökni, de még meglehetősen morcos és agresszív is, azaz fókusz pont költése nélkül tud futni és rohamozni, ami tökéletes a fösvény Caine mellé. Ha ez nem lenne elég, ellenrohamra is képes, azaz ha egy ellenséges modell kellően óvatlan, és a saját körében túl közel merészkedik, Ol’Rowdy bizony azonnal odarohan, és kioszt neki két fülest soron kívül!
A szájhagyomány (na jó, a Privateer Press fórumain néztem meg) úgy tartja, hogy Caine szereti a lövöldözős warjackeket. Kapott hát egy Huntert, aki 6 pont, cserében gyors, simán átgyalogol a nehéz terepen, és az ágyúja kiváló más warjackek ellen, mivel a közepes vagy nagyobb talpon lévő modellek páncélértékét felezi. Csatlakozott hozzá egy Charger, a 4 pontos kis könnyű warjack, akinek a speciális képessége, hogy egyetlen fókuszért a kétcsövű lövege támadás ÉS sebzés dobását boostolni lehet egyszerre. Pazar, költséghatékony megoldás, a fókusszal szűkmarkú századosunk üdvözli a megoldást!
A maradék 1 pontért pedig Reinhold, a ványadt kis távcsöves goblin érkezett, egyetlen feladata az volt, hogy +1 lövést adjon Caine századosnak.
Nagyon furmányos taktikát találtam ki a sereghez - a warjackek össze-vissza futkosnak majd, a két lövős aszerint kap fókuszt, hogy van-e valami fincsi célpont lövéstávon belül. Mindannyian megpróbálják életben tartani a főnököt, amíg az óvatosan közel sunnyog az ellenfél vezéréhez, majd egy váratlan pillanatban ráveti magát, és 9 lövéssel agyonlövi. Elégedett voltam a furmányos tervemmel!
A következő részben hihetetlen izgalmaknak lehetnek tanúi az olvasók, ugyanis beszámolok a nagy kalandról, a napról, amikor lemerészkedtem a budapesti Warmachine közösség barlangjába, a Cantina klubba, és lejátszottam két meccset a fentebb ismertetett előismeretekkel, sereggel és taktikával. Meglepő fordulatok lesznek, kérem, és sok-sok tanulság.
xor
Xor emlegette nekem chaten, hogy lehet, nem lenne rossz egy olyan cikksorozat, amely egy teljesen kezdő szemével mutatja be a hazai Warmachine/Hordes életet, és persze ezzel együtt (vagy inkább főleg) magát a játékot is. Bár ligapontot nem kapok érte, úgy gondoltam, hogy maga az ötlet egészen jó, így hát bele is vágok ezzel a kis irománnyal.
Az első lépések
Én magam tizensok éve tologatom a figurákat az asztalon, de eddig leragadtam a Warhammer Fantasy/40K párosnál, illetve a történelmi játékoknál. Menet közben azért fél szemem rajta tartottam a többi játékon (na jó, bevallom, szabályrendszer-addikt vagyok), és volt egy, ami folyamatosan egyre népszerűbbnek tűnt - igen, a Warmachine. Sokáig csak legyintgettem rá, elvégre nem volt sokkal olcsóbb, mint a 40K, meg a figurák sem tetszettek, de valahogy csak a fejemre nőtt a hangulata, így pár éve vettem néhány Circle Orboros modellt.
Ezek aztán évekig porosodtak a polcon, számtalan kitűnő kifogásom volt arra, hogy épp akkor miért nem érek rá játszani velük, de az igazság az volt, hogy bár maguk a modellek nagyon tetszettek, a sereg játékstílusa némi utánaolvasás után annyira nem fogott meg (első lecke kezdőknek - ne csak a modelleket nézd, hanem kérdezz utána a játékstílusnak is, és csak utána vásárolj!), ( ez itt egy kicsit kifejtésre szorul, mert én még mindig azt tanácsolnám hogy kinézetre válasszon az ember. A játékstílus nekem egy kicsit megfoghatatlan egy olyan rendszerben amit külsősként még nem lát át az ember. Én kinézetre választottam anno és nem is bántam meg a választásomat, de valószínűleg bármely más frakcióval is ugyanolyan elégedett lettem volna ) így kedvem sem nagyon lett elővenni őket. Végül 2013-ban rászántam magam, és játszottam velük két teljes meccset - röviddel ezután meg is szabadultam tőlük, és inkább beszereztem egy eCaine bandát helyette (kezdőknek: az “e” Caine neve előtt az “epic” rövidítése - azaz nem az alap Caine hadnagy modellt szereztem be, hanem annak 2. verzióját, az eredetitől eltérő képességekkel rendelkező Caine századost).
A warmachine készítői döntöttek annak idején úgy hogy egyes karakterekből lesz epikus változat, ez a karakter történetbeli továbbfejlődését tükrözi. A karakter megváltozik és mások lesznek a képességei, néha hasonló marad régi önmagához, néha pedig teljesen más stílus fog képviselni. Az epikus változat nem erősebb a régi változatánál, sőt van ahol a régi változat erejét, képességeit nem tudja felmutatni az új. Az epikus változatra semmilyen szabályi megkötések nincsenek a játékban, az emberek használják őket ha szeretnék.
Izgatottan készültem a Xor elleni első (két) mérkőzésemre az új sereggel. Alapból 15 pontról indultunk, hogy ne zavarjon össze a sok szabály. Egységeket nem vittünk, csak egy-egy warcastert (ő a főnök, ő vezeti a bandát), pár warjacket (1-2 bármelyik seregben elkél) és szólót (ezek a magányos, pár pontos karakterek).
A rendszer alapjai
Első dolgom volt átnézni (újra) a szabálykönyvet, és próbáltam a legfontosabb dolgokat az agyamba vésni. Gyorsan összegzem is őket, a rendszer bemutatására alkalmasak, és egy próbajátékra talán elegendőek is lehetnek. Az öregek (és itt most a Muppet Showból ismerős két vénségre kell gondolni, az erkélyen, akik beleszólnak mindenbe!) kedvéért megjegyezném, hogy szándékoltan nem teljes a szabályok ismertetése! :-D
A kör menete: fenntartási fázis, kontroll fázis, egy vagy több aktivációs fázisból áll minden kör.
Helyesen : karbantartási fázis, kontroll fázis, aktivációs fázis ( ezen belül történik minden ).
A fenntartási fázisban leszedem a fókuszt minden modellemről, megnézem, hogy az esetleg rajtuk lévő folyamatos hatások (pl. ha lángol a karakter…) leesnek-e, ha nem, akkor megnézzük, mennyit sebeznek.
Ez így helyes, azok az effektusok kerülnek itt kidolgozásra amelyeket a szabályok ide sorolnak. Leggyakrabb effektusok a tűz és a sav, valamint van még pár ami a modellek kártyáin ki van fejtve.
A kontroll fázisban minden modell, ami képes fókuszt begyűjteni (első meccseken ez a warcaster, azaz Caine lesz), kap annyi fókusz pontot, amennyi a kártyáján szerepel (6). Ezeket célszerű kis kavicsokkal vagy bizbaszokkal jelezni, ugyanis a következő lépésben a begyűjtött fókuszt el kell osztanom a főnök és a warjackek között, persze tetszőlegesen, azaz akár minden meg is tarthatja Caine.
Hogy mire jó a fókusz? Mindenre, főleg egy ilyen kezdőmeccsen! Caine ezekből mondogatja a varázslatait (mindegyiknek megvan a fókusz-költsége), de vehet magának extra támadásokat is akár, ami szintén kellemes lehet, lévén elég jól lő a pisztolyaival. A warjackeknek is igen fontos a fókusz, hiszen a legtöbbnek minden extra akcióhoz - futás vagy roham, ellenséges modell felkapása és ellenséghez hajítása, egyéb speciális manőverek - el kell költeni egyet.
Aztán ott van a boostolás: a játékban a támadáskor és sebzéskor használt dobások két hatoldalúval történnek, egy adott célszám ellen. Ha egy warcaster vagy warjack ilyen dobását boostolom, akkor 2d6 helyett 3d6-tal dobom, ami egyáltalán nem elhanyagolandó különbség!
A játékban sok hatás ad plusz kockát a sebzésdobásra, vagy a találatdobásra. A boostolás is egy ilyen plusz kocka aminek az szabálya hogy a boost típusú bónuszok csak egyszer érvényesülnek és sosem adódnak össze. Ha pl. Makeda2 featje alatt az egész serege boostolt támadó dobásokat tesz, az a fent említett fókuszból már nem lehet tovább javítani, az alap 2D6 ból minden esetben csak 3D6 lesz. Az additional die típusú képességek viszont bármekkora számban kombinálhatóak egymással és a boostal is. Így egy Weapon Master fegyverrel tett támadás alapból mindig 3D6-al sebez, de boostolással kombinálva már 4D6 lesz belőle.
Ennek megfelelően ez a fázis nagyon fontos, hiszen alaposan át kell gondolnom majd minden egyes köröm elején, hogy mire is költöm a 6 pontomat. Egyrészt 1 pontba kerül fenntartani minden egyes fenntartható varázslatot, és biza Caine-nek van egy-kettő, amit érdemes lehet. Aztán ott vannak a warjackek, a legtöbbnek már egy egészséges rohamhoz is kellene fókusz, még szerencse, hogy az enyémek inkább lőnek. Na de a lövést meg érdemes boostolni, hogy igazán hatásos legyen. Esetleg két lövés? Nehéz ügy lesz, már előre látom!
Az aktivációs fázis pedig az, ahol a dolgok történnek. Rábökök egy figurára, mozgok, lövök, varázsolok, speciális képességet használok, ütök, rúgok, fejelek, kozák táncot járok vele, esetleg elszavalok egy lelkesítő költeményt. Ha egy modell vagy egység elkezdi az aktivációját, akkor teljesen végre is kell hajtania, mert ha egy másik egység elkezdi utána az aktivációját, akkor nem térhetsz vissza!
Maga az ütlegelés és lövöldözés tulajdonképpen egyszerű. Fogom a figurámat, példa gyanánt legyen ez most Ol’Rowdy, az öreg warjack, az egyszerűség kedvéért már közelharcban, így nincs semmiféle roham bónusz, ami összezavarná a kezdő játékost. Van ellenben rajta 1 darab fókusz, mert Caine irigy, és csak ennyit adott neki.
Ott áll előtte az ellenfél gonosz Lancer warjackje, reggelire pont jó lesz. Ol’Rowdy két fegyverrel harcol, egy pofás kis kalapáccsal, illetve másik kezén a puszta öklével, igen, ő ennyire kemény!
Támadáskor a modell minden közelharci fegyverével leadhat egy ütést, erre nem kell fókuszt költeni. Merek nagyot álmodni, először a kalapáccsal csapatok. Ol’Rowdy támadó értéke meglehetősen jó (MAT 8), a támadáshoz a célszám a Lancer védelme, ami csak 13 (DEF 13 a kártyán). Sima ügy, nem kell boostolni sem, elvégre csak megdobok két kockával egy ötöst (akik ismernek, itt harsányan felröhögnek).
Az "én rosszabbul dobok mint bárki más" téma már kezd uncsi lenni, mindenki ezzel házal, minden rendszerben, kivéve a Malifauxot, mert ott kártya van. Ott meg a lapjárás kriminális néha :)
 |
| Ol'Rowdy |
Tegyük fel, hogy ezúttal sikerült, jöhet a sebzés. Úgy vagyok vele, hogy rövidre zárom a dolgot, és a sebzést bizony megboostolom. Ol’Rowdy ütésereje a kalapáccsal 18 (STR 11 + a kalapács POW 7 értéke összeadva - szerencsére gyengébbek kedvéért a fegyver mellett szerepel összeadva is, P+S: 18, jól számoltam, megnyugodhatok!), mivel a Lancer páncélértéke csak 16 (ARM 16 a kártyán), ezért már eleve 2 pontot bele is sebeztem, mivel a sebzés úgy működik, hogy a 2d6 dobás eredményét hozzáadom az ütés erejéhez, és amennyivel ez túllépi a célpont páncélját, az annyi sebpontot kap.
A P+S érték fel van tüntetve a kártyán mert ez az a szám amit a legtöbbet használni fogunk a legtöbb támadásnál. Viszont az STR érték az változhat föl és le, attól függően hogy az ellenfelünk csökkent rajta valami szemétséggel, vagy mi nyomjuk fel a modellünk erejét valami hatással.
Mivel boostoltam a sebzést, ezért 3 kockával dobok, az eredmény 13, azaz összesen az előbb említett 2 ponttal együtt 15 sebpontot kap a Lancer. Hah, ezt neked! Mivel a cépont egy warjack, dobok még egy kockával, hogy hova kapja az ütést, az eredmény 1, így a sebzéstáblázaton ellenfelem kihúzgálja sorban a kis négyzeteket az 1. oszlop tetejéről indulva - az eredmény egész jó,a bal karja (jelen esetben a pajzsa) használhatatlan ronccsá válik, és mivel mindhárom “M” mezőbe is került egy kis pötty, így a mozgásában is korlátozott lesz, egyben a védelme is csökken. Kiváló, jöhet hát egy ökölcsapás!
A Lancernek van még továbbá egy pajzsa is, ami +2 vel védi a modelt a sebzésektől. Ez a pajzs rendszer nincs alapból beleszámolva az alap ARM értékbe mert a pajzsoknak van pár külön szabálya. Általánosságban elmondható hogy csak elölről védi a modellt, ezért előnyünk származik abból ha hátba tudjuk támadni. Továbbá a pajzs az egyik "kéz" rendszerhez van hozzárendelve. Ha úgy érkezik a sebzés hogy a kéz rendszerei mind megsemmisülnek, a pajzs többé már nem adja a +2-es védő bónuszát.
 |
| Lancer |
Talán ennyi elég is alapozónak, ha ezekkel vágsz neki egy kezdő meccsnek, akkor nem fogsz értetlenül pislogni az asztalnál.
A sereg
Bár a sereg szó kicsit túlzás az 5 modellre, de azért ejtek pár szót a 15 pontos csapatról, hogy mit miért tettem be,és mit vártam tőle, hogyan próbáltam összerakni a bandát. Picit korlátozva voltam persze, mivel saját modellekből szerettem volna megoldani, proxy nélkül.
A verseny sztenderd az utóbbi 4 évben az 50 pont, a 15 pont ehhez van arányosítva és általában nem tartalmaz túl sok modellt. Egy nehéz Warjack ( 50mm talp ) 6-13 pont között van árazva, egy osztag olcsó gyalogág úgy 6 pont 10 fő.
A sereg fővezére Captain Caine. Kedvenc modelljeim egyike az egész Warmachine/Hordes kínálatban. Egészen jól lövöldöz (RAT 9!) a pisztolyával, aminek bár az ereje nem túl nagy (POW 12, az erő lőfegyvereknél nem adódik hozzá a sebzés dobáshoz), ellenben a ROF értéke végtelen, azaz egy körben annyi lövést tudok vele leadni, amennyi fókusz pontom van. Durva! Ha ehhez hozzáadjuk a featjét (egy játékban egyszer használható durva képesség), ami azt csinálja, hogy az adott körben minden egyes találat után +1 sebzést kap a pisztolyaira… Jól hangzik! Emellé van 6 egészen kellemes varázslata is, szóval lesz mire költenem a fókuszt.
 |
| Captain Caine |
Caine első két lövése fel van tüntetve a kártyáján, mindkét kezében van 1-1 pisztoly. Amikor ezeket "ellőtte" , vásárolhat további lövéseket fókuszból. Caine végteleon Rate of Fire ( ROF ) értéke egyedi a játékban, a legtöbb lövős modellnek ROF1-ese van.
A warcaster a sereg építésekor nem kerül pontba, ellenben kap extra pontokat, amiből warjacket vehet - eCaine esetében ez az érték +5, azaz lényegében 20 pontból építkezhetek.
Mellé ütőgépnek (mert az is kell!) Ol’Rowdy jön, aki egy kemény vén karakter warjack, 9 pontért. Az hagyján, hogy pörölyével 2”-en belül képes az ellenfeleket hanyatt lökni, de még meglehetősen morcos és agresszív is, azaz fókusz pont költése nélkül tud futni és rohamozni, ami tökéletes a fösvény Caine mellé. Ha ez nem lenne elég, ellenrohamra is képes, azaz ha egy ellenséges modell kellően óvatlan, és a saját körében túl közel merészkedik, Ol’Rowdy bizony azonnal odarohan, és kioszt neki két fülest soron kívül!
A szájhagyomány (na jó, a Privateer Press fórumain néztem meg) úgy tartja, hogy Caine szereti a lövöldözős warjackeket. Kapott hát egy Huntert, aki 6 pont, cserében gyors, simán átgyalogol a nehéz terepen, és az ágyúja kiváló más warjackek ellen, mivel a közepes vagy nagyobb talpon lévő modellek páncélértékét felezi. Csatlakozott hozzá egy Charger, a 4 pontos kis könnyű warjack, akinek a speciális képessége, hogy egyetlen fókuszért a kétcsövű lövege támadás ÉS sebzés dobását boostolni lehet egyszerre. Pazar, költséghatékony megoldás, a fókusszal szűkmarkú századosunk üdvözli a megoldást!
A maradék 1 pontért pedig Reinhold, a ványadt kis távcsöves goblin érkezett, egyetlen feladata az volt, hogy +1 lövést adjon Caine századosnak.
Nagyon furmányos taktikát találtam ki a sereghez - a warjackek össze-vissza futkosnak majd, a két lövős aszerint kap fókuszt, hogy van-e valami fincsi célpont lövéstávon belül. Mindannyian megpróbálják életben tartani a főnököt, amíg az óvatosan közel sunnyog az ellenfél vezéréhez, majd egy váratlan pillanatban ráveti magát, és 9 lövéssel agyonlövi. Elégedett voltam a furmányos tervemmel!
A következő részben hihetetlen izgalmaknak lehetnek tanúi az olvasók, ugyanis beszámolok a nagy kalandról, a napról, amikor lemerészkedtem a budapesti Warmachine közösség barlangjába, a Cantina klubba, és lejátszottam két meccset a fentebb ismertetett előismeretekkel, sereggel és taktikával. Meglepő fordulatok lesznek, kérem, és sok-sok tanulság.
Roodie
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése