A doktor segédjének görnyedt alakja betolta a pácienst a műtőtermükbe, egy gondosan berendezett szobába ami viszont megpörkölődött szőr és alvadt vértől bűzlött. Vas tálcákban sokféle sebészi szerszám hevert - szikék, fecskendők és feszítők - mindegyik lefertőtlenítve és bevetésre készen. Egy szekrényben a sarokban tele volt fertőtlenítővel, gézzel, és más orvosi kellékekkel.
Egy testfelépítés rajz lógott az egyik falon, kiegészítve az orvos saját megjegyzéseivel.
A doktor felmérte a beteg szétroncsolt alakját egy gyors elképzelt foltozáshoz. "Vizsgáld meg a légzését egy kézitükörrel," mondta, elfordulva, hogy megigazítsa a gázlámpást. A szobát hamarosan meleg sárgás fény árasztotta el ami megcsillant a sebészi műszereken és felsorakoztatott üvegcséken, amikben különböző színű oldatok voltak. A segédje morrant, megerősítve, hogy a beteg még mindig lélegzett.
"Kitűnő. Tölts ki egy ampullányi mawg adrenalint és keverd bele egy 90 százalékos etanol oldatba, pontosan 1/16-odnyi része legyen egy unciának. Valamint nyújtsd ide a Kanner drótfűrészt. A disztális falangiális csukló a bal kézen nem menthető," mondta a doktor, majd felhúzott egy pár nehéz ponyva kesztyűt amit olaj és paraffin keverékével kezeltek.
